ABSZTRAKT

 A dolgozat a magyar vegetárizmus történetét mutatja be, annak három fő szakaszával. A három periódust társadalmi, történelmi folyamatok alakították. Tartalmilag az egyes időszakok a neves személyiségek, kiadványok, események, periodikák és emberi közösségek köré szerveződnek. A bevezetésben alapfogalmakat, egészségügyi és gazdasági megfontolásokat tisztázunk.

Kulcsszavak: magyar vegetárizmus, táplálkozás, társadalom, életmód

The paper deals with the history of Hungarian vegetarianism and its three main periods. The three periods are formed by sociological and historical events. Thematically the periods are bound to personalities, publications, events, periodicals, and social communities. In the introduction the basic definitions, health and economical approaches are overviewed.

Keywords: Hungarian vegetarianism, nourishment, society, modus vivendi

 

BEVEZETÉS, MEGHATÁROZÁS

A vegetárius táplálkozás hús-, hal- és baromfimentes. Ezen a táplálkozási típuson belül azonban több alformát különböztetünk meg, valamint a vegyes táplálkozás felé átmeneti változatok is előfordulnak. A vegetárius – vagy másként: növényi alapú – táplálkozás típusai:

  • vegán: semmilyen állati terméket nem fogyaszt,
  • lakto-vegetárius: a növényi eredetű táplálékon kívül fogyaszt tejet és tejtermékeket,
  • ovo-lakto vegetárius: az előzőn túl tojástartalmú ételeket is fogyaszt.

Külön irányzatként tartják számon a makrobiotikus táplálkozásúakat, akik ritkán halat, baromfit, esetleg emlőshúst is fogyasztanak. A makrobiotikusok ilyen szempontból a félvegetáriusok (másként: vegetárius öndefiniálók) csoportjába tartoznak, mely a fentebb említett átmeneti forma a vegyes táplálkozás felé. Szintén az átmeneti forma körébe tartozik az egészségtudatos táplálkozás, ami a heti 2-3 vagy 4-5-szöri húsfogyasztást takarja. A vegyes táplálkozás a rendszeres húsfogyasztást jelenti, legyen az akár emlőshús, akár szárnyas, vad, hal, vagy éppen nem gerinces állat húsa.

A vegetárius táplálkozás minden életkorban (terhesség, szoptatás, gyermekkor, serdülőkor) és minden tevékenységhez (sport, nehéz fizikai munka, szellemi munka) megfelelő, ha jól megtervezett (Mangels és mtsai 2003, Manore és mtsai 2000).

El kell különítsük a vegetárizmust – mint alternatív táplálkozási módot – a táplálkozás patológiás formáitól. A patológiás anorexia, bulimia és ezek változatai súlyos személyiségproblémákból fakadhatnak, míg az elhízás népbetegségnek tekinthető. A másik, táplálkozással foglalkozó vonulat a – sokszor kényszerű – diéta, melynek hátterében szomatikus betegségek is állhatnak: diétát írhatnak elő a szívbetegeknek, vesebetegeknek, cukorbetegeknek, stb. Ezzel specialista, dietetikus foglalkozik, aki olyan étrendet ajánl a betegnek, mellyel elkerülhető a tünetek romlása, vagy terápiás javulás érhető el (Kökény 2005).

 

A VEGETÁRIZMUS EGÉSZSÉGI HATÁSAI

A vegetárius táplálkozás egészségi hatásai között dominánsan pozitív tényekkel találkozhatunk. Alapvető és közismert, hogy a növényi alapú táplálkozás csökkenti a testzsír, és így az elhízás arányát (Cummings és mtsai 2002, Mangels és mtsai 2003). A vér koleszterol szintje, a telített zsírok és állati fehérjék alacsony szintje szintén egészségmegőrző értékű. A vegetáriusokra jellemző, hogy szervezetükben nagyobb mennyiségben van jelen néhány anyag, úgymint: kálium, magnézium, rostok, folsav, antioxidánsok (C és E vitamin, fitokemikáliák) (Dwyer 1988, Mangels és mtsai 2003, Pomerleau és mtsai 2002).

Általában jellemző, hogy egyes betegségek rizikófaktorai is csökkennek. A vegetáriusok között a vérnyomás (Berkow és Barnard 2005) és a koleszterin szint a normális tartomány alsóbb részébe esik, kevesebben halnak meg ischemiás szívbetegségekben, kevesebb a II. típusú cukorbetegség, a prosztata- és vastagbélrák, a dementia, a vesebetegségek, az epekő, a rheumatoid artritis, és a különböző allergiák előfordulása (Dwyer 1988, Knutsen 1994, WHO 2002). Vegetárius táplálkozás esetén az egészségügyi költségek és ráfordítás, valamint a halandóság általában csökken, valamint az életminőség nő (Willett 1997, Meyer és mtsai 2006).

A pozitív hatások mellett meg kell említenünk az esetleges veszélyeket is (Schubert és Leupold 2001, Dwyer 1988):

  • A vegetárizmus elleni érvek között gyakran elhangzó alacsony fehérjebevitel veszélyét manapság szinte kizárja a sokféle fehérjedús, növényi alapú táplálék (például: szója termékek, tofu, szejtán, tempeh).
  • Előfordulhat a B12 és a D vitamin, valamint a riboflavin, vas, kalcium, cink alacsony szintje.
  • A súlykontrollra használt vegetárizmus esetén felmerül a veszélye, hogy az alternatív táplálkozási szokás átcsúszik táplálkozási zavarba.

Sabatè (2003) szerint a vegetárius táplálkozás minden esetleges kiegyensúlyozatlansága mellett több egészségügyi és lélektani előnnyel rendelkezik a vegyes táplálkozáshoz viszonyítva.

 

GAZDASÁGI HÁTTÉR

A növényi alapú táplálkozás meghonosodásával annak gazdasági háttere is fejlődésnek indult. A növekvő lakossági igényeknek megfelelően egyre több étterem és büfé kínál vegetárius menüt. Különböző magazinok, újságok és weboldalak egyaránt kínálnak vegetárius menüket, recepteket, könyveket – nemzetközileg és itthon egyaránt.

A növényi alapú táplálkozás gazdasági felfutása az elmúlt években indult meg. Kanadában az 1997-2001 közötti időszakban megháromszorozódott a vegetárius termékek eladása, míg az Egyesült Államokban 1996-2002 között ötszörösére nőtt (310 millió USD-ről 1,5 milliárd USD-re). Ez a fejlődési trend várhatóan tovább tartja magát (Mangels és mtsai 2003). A hazai piacon szemmel látható a hipermarketek szinte havonta bővülő kínálata az egészséges élelmiszerek piacán. A multiknál történő piacnövekedést itthon a bioboltok elterjedése előzte meg. Manapság jelennek meg a nagyobb városokban a bio-piacok is.

 

TUDOMÁNYOS ÉRDEKLŐDÉS

Tudományos igénnyel az 1950-es évek közepén kezdtek foglalkozni a vegetárizmussal. A kezdeti cikkek mennyisége még évente átlagosan 1,5, ami az 1990-es évekre már 76 cikk/év mennyiségre szökik fel. Kezdetben inkább a növényi alapú étrend lehetséges káros hatásait és a táplálkozás elégséges voltát kutatták. Ezt a trendet az 1960-70-es években az igazoltan pozitív eredmények hatására a vegetárizmus előnyeinek tanulmányozása váltotta fel. Az ezredforduló tájékán már egyre nagyobb számban jelennek meg a preventív és a terápiás célokat szolgáló tanulmányok (Duk és mtsai 1999).

A növényi alapú táplálkozás mindig a táplálkozástudomány motorja volt. Az 1940-es évek végén kiderült, hogy a növényi eredetű táplálék nem tartalmaz koleszterolt. A koleszterol (pontosabban az LDL-koleszterol) szintje, valamint a telített-telítetlen zsírsavak aránya erős kockázati tényező az érelmeszesedés-infarktus terén.

Az ’50-es évek második felében kimutatták, hogy a táplálékkal bevitt rostmennyiség és a vér koleszterolszintje között fordított az összefüggés. Ez újabb „szenzáció” volt a táplálkozástudományban. Szintén az ’50-es években kezdődött a Hetedik Napi Adventistákkal folytatott vizsgálat az USÁ-ban, melyben a nagyrészt vegetárius és nem dohányzó adventisták, és dohányosok egészségi állapotát vetették össze. Az eredmény döbbenetes volt! Az adventisták hosszabb (!) és sokkal magasabb egészségi színvonalú életet éltek, mint a dohányos kontrollcsoport tagjai. Alig volt a körükben tüdőrák, infarktus, cukorbetegség, stb. Ugyanez az eredmény az dél-japán okinawáknál, ahol arányaiban a legtöbb 100 éves él a földön. Náluk a kalorikusan szerény, minőségében gazdag táplálék a legfőbb oka az egészségüknek. (Megjegyzendő, hogy az okinawák nem vegetáriusok, inkább az egészségtudatos csoportba sorolhatók.)

Az 1990-es évek kutatásait a növényi táplálékokban rejlő fitokemikáliák dominálták (Hardinge 2001, Buettner 2008).

 

A VEGETÁRIZMUS NEMZETKÖZI ELŐFORDULÁSA NYUGATON

A vegetárius táplálkozást folytatók arányai a fejlett nyugati országokban meglepően magasak – még akkor is, ha csak a néhány évtizeddel ezelőtti értékeket tekintjük kiindulási pontnak. Az Egyesült Államokban 2000-es adatokat figyelembe véve a felnőtt lakosság 2,5 %-a (4,8 millió ember) ovo-lakto vegetárius. A felnőtt populáció közel 1%-a vegán (1,92 millió fő). Kanadában 2002-ben a felnőtt lakosság 4%-a (900 ezer fő), Nagy-Britanniában (2000-ben) a felnőtt lakosság 6%-a (3,6 millió fő) volt ovo-lakto vegetárius. Viszont a brit adatokat színezi a vegyes etnikai összetétel (National Institute of Nutrition 2002, Mangels és mtsai 2003).

 

A VEGETÁRIZMUS MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSA

Hozzávetőleges adatokról tudunk beszámolni a hazai vegetárizmus előfordulását illetően, mivel pontos statisztikai felmérés még nem született. Egy szakértői becslés a magyar vegetáriusok táborát 150 ezerre teszi. Az ország lakosságát figyelembe véve ez valamivel több, mint 1,5 % (www.magyarhirlap.hu).

Más irányú felmérés a vegetáriusok belső eloszlását vizsgálta. Az Ahimsza Magyar Vegetáriánus Társaság 1997-es, 1000 főt érintő felmérése szerint Magyarországon a vegetáriusok 43%-a ovo-lakto vegetárius, 46%-a lakto vegetárius, 11%-a vegán (Vegetárius 2002).

 

 

A VEGETÁRIUS TÁPLÁLKOZÁS NEMZETKÖZI TÖRTÉNETÉBŐL

Kelet vegetárizmusa a kezdetek óta létezik. Indiában magától értetődő volt a vegetárius életmód, és a tehenek és más állatok szentsége az élővilág védelmét (ahimsza) is kifejezi.

Az egyiptomiak alapvetően növényi étrenden éltek, melyet a múmiák béltartalma igazol. Táplálékuk gabonafélékben volt gazdag (Reisinger 2003).

Az ókori perzsáknál a papi kaszt vegetárius étrenden élt (Roger 2000).

A nyugati vegetárizmus vallási-spirituális része az ókori görögöknél gyökerezik, ahol Szókratészt és tanítványait, valamint a pitagoreusokat említhetjük. Hippokratész ugyanígy a növényi étrendet és a növények gyógyító erejét hangsúlyozta (Borkfelt 2000).

A középkortól néhány nagy gondolkodóról és művészről tudunk, akik „húsmentes”, vagy „természetes” diétát folytattak (például Vesalius, Leonardo da Vinci), vagy egyszerűen pitagoreusnak tartották magukat (például Jacob Böhme, Benjamin Franklin). A vegetárius (vegetarian) szó az első hivatalos szerveződéssel keletkezett, melyet a Nagy-Britanniában létesült Vegetarian Society 1847-es megjelenése fémjelzett (Gregerson 1994).

Ezután néhány évtized alatt az egész nyugati világban elterjedt az új táplálkozási forma, melynek követői csoportokat, társaságokat hoztak létre. Az 1908-ban megalakult International Vegetarian Union ma már több mint 30 tagszervezetet számlál. (History of the International … 2001, Gregerson 1994). Ezen túl sok önálló szervezet létezik nemzetközileg, amik nagyobb gyűjtőcsoportnak nem tagjai. Továbbá vannak olyan szervezetek is, ahol a vegetárizmus mint mellékjelenség létezik.

 

A VEGETÁRIUS TÁPLÁLKOZÁS HAZAI TÖRTÉNETE

A vegetárizmus magyar történelmét részben időrendben, részben jeles személyekhez vagy eseményekhez kötve tekintjük át a következőkben.

A vegetárizmus magyarországi története három nagyobb részre oszlik. Az első időszak a szocializmust megelőző mintegy 70 esztendő, melyet nagy aktivitás és a kezdetek lelkesedése jellemez. A második periódus több mint 3 évtized kényszerpihenő után jött el, a „meglágyult” szocializmus utolsó éveiben. Ekkor született meg az első időszak nehezen összegyűjtött anyagának bázisán egy újabb korszak alapja. A harmadik periódus immáron a rendszerváltozás utáni időszakra esik. Bár ez az időszak nem különül el szervesen a késői szocialista érában megindult mozgalomtól, mégis érdemes különbséget tenni, hiszen az 1990-es évek elejétől jelentkező „ezoterikus bumm” magával hozta a törvényi szabályozás szükségességét. Az addig megtűrt természetgyógyászat, vegetárizmus, reforméletmód és ezotéria a 90-es évektől jövedelmező üzletté és gazdasági erővé nőtte ki magát (Mangels és mtsai 2003).

Még az első időszak előtti időkből hozzáférhető könyv a Mátyus István (1989) által publikált A jó egészség megtartásának módjáról című könyve. Bár az új címmel 1989-ben, a Magvető kiadásában megjelent könyv az 1700-as évek végén íródott, az egészségtudatos táplálkozás és életmód példatára lehetne akár ma is.

 

AZ ELSŐ SZAKASZ (1883-1951)

A hivatalos történet 1883-ban vette kezdetét a Magyarországi Vegetárius Társaság (később Magyar Vegetárius Egyesület, MVE) megalakulásával. Az MVE célja a táplálkozáson és az életmódon keresztül az ember egészségének fenntartása és növelése, valamint az 1911-ben Budapesten megnyílt Reform vegetárius étterem működtetése. Az MVE folyamatosan delegált küldötteket a nemzetközi vegetárius konferenciákra is. Az Egyesület 1951-es feloszlatását a belügyminiszter rendelte el, az 1948-as fordulat évétől számított folyamatos elsorvadást/elsorvasztást követően (History of the Hungarian…2001, Oláh és mtsai 1985).

ÉTTERMEK

Az előbb már említett Reform étterem a Vámház körút 17. alatt működött Budapesten. Szintén vegetárius menüt kínált a Király utca 35-37. alatt a Thalysia étterem. A József főherceg szálloda (Baross tér 2.) még engedményt is adott az MVE tagjai számára, természetesen a menüben itt nem minden volt vegetárius. Özvegy Shulz Janka vegetárius konyhájában (Mehmed szultán körút 17.) vegán étrendet folytatók számára is megfelelő kosztot szolgáltak fel (N. Kósa 2004).

SAJTÓKIADVÁNYOK

Az MVE által publikált folyóirat a Természetes életmód, melynek szerkesztője Bicsérdy Tibor (a híres „bicsérdista”, Bicsérdy Béla öccse) volt. A lap 1912-től jelent meg egészen 1926-ig. Szintén 1912-től létezett a Mazdaznan (azaz Mestergondolat) című periodika (Az Életművészet alcímmel), melyet Temesváron adott ki a szerkesztő-kiadó Warschatka Vilmos. 1932-től 1938-ig adták ki az Életreform című kiadványt Szentendrén. Ennek felelős szerkesztője dr. Antolik Arnold volt; a lap jól szemléltette az addigra a vegetárizmus tárgykörében összegyűlő ismeretanyagot (Oláh és mtsai 1985, Kemény 1942).

Bár a két világháború között Magyarország már kisebb területtel működött, azért a hivatalos határokon túl is voltak magyar nyelvű vegetárius kiadványok. Az Új élet vegetárius folyóirat László Béla szerkesztésében jelent meg Kolozs megyében 1929-1930 között.

KÖNYVEK

A XX. század első felében nagy hírnévre tett szert a nyerskoszt egészségmegőrző hatását ajánló Bicsérdy Béla (1872-1951?). A bicsérdisták nyers zöldségből és gyümölcsből álló menüje kúraszerűen még ma is sokakat vonz. Akkoriban Bicsérdy a hivatalos medicina képviselőivel dacolva bőségesen gyűjtött saját információk és tapasztalatok alapján tartott nyilvános előadásokat, publikált könyveket, valamint életmód- és táplálkozási tanácsokat adott az azt igénylőknek. Bicsérdy aktivitása – bár némely ponton szélsőséges szemléletet vallott – az országhatáron túl is ismert volt, és sok követőre tett szert (Kun 2000, Oláh 2002). Több kiadványa jelent meg, melyek közül itt csak néhányat említünk (www.mokka.hu):

  • Az élet könyve I-II.
  • Az Életművészet könyve és Makrobiotika
  • A Halál legyőzése
  • Az ember hivatása
  • A reforméletmód prospectusa

A mazdaznan táplálkozás híve és szószólója volt dr. Szikszay Géza orvos, aki az 1920-as évektől több könyvet is lefordított magyarra. Szintén a mazdaznan irodalmat gyarapította Madary Károly: Mazdaznan táplálkozás és főzés (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 1926) című kiadványa.

Dr. Bucsányi Gyula orvos és – mai értelemben vett – természetgyógyász hatalmas irodalmat hagyott hátra. Munkássága az 1910-es évektől nemcsak publikációkban, hanem előadásokban, gyógykezelésekben is bővelkedett. Bucsányi doktor a kor kiemelkedő természetes alternatívákat preferáló terapeutája volt. A táplálkozás és a diéta kapcsán sok gyógyítható betegséget érintett, úgymint érelmeszesedés, cukorbetegség, idegbajok. A nevéhez kapcsolódik a napfürdő (helioterápia) magyar meghonosítása is. Publikációinak felsorolása helyhiány miatt itt nem lehetséges, de alább néhány táplálkozáshoz kapcsolódó művét megemlítjük.

Már az 1920-as évektől egészen 1947-ig az MVE is aktívan részt vett különböző egészségügyi és táplálkozási témájú könyvek kiadásában a Természetes élet könyvtára című sorozattal. Néhány kötet ebből az időszakból, a teljesség igénye nélkül (www.mokka.hu, Oláh és mtsai 1985):

  • Röck Gyula: A cukorbaj természetes gyógymódja
  • Halász Henrik: A természet erői, tényezői az egészség és az orvoslás szolgálatában
  • Bucsányi Gyula: Az idegbajok természetes gyógymódja

Szintén nagy egészségügyi publikációs aktivitás jellemezte az 1920-as évektől a Novák Könyvkiadót (Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat és Könyvkereskedés). Kiadványaik között főleg tudományos orvosi vagy orvoslás közeli témák szerepelnek (vitaminok, foghúzás, belgyógyászat, radiológia, pszichológia, hipnózis, stb.), de találhatunk itt hitkérdést és nyelvtanulást érintő könyveket is.

A már említett dr. Bucsányi Gyula a Novák Könyvkiadónál jelentette meg a következő, vegetárizmushoz is kapcsolódó könyveit (www.mokka.hu):

  • Egészséges nyerskoszt és nyers diéta mint természetes gyógytényező
  • Természetes gyógymód és táplálkozás
  • Koplalókúra és részkoplalás
  • A nyers diéta mint természetes gyógytényező

 

EMBERI KÖZÖSSÉGEK

Még a „hőskor” időszakában valósult meg többek között ifj. dr. Rusznyák István balatonföldvári „hústalan diétás üdülőpanziója”. Sok természetes gyógymódot alkalmaztak a fő irányként kitűzött hústalan diéta mellett. Ezeket a kezeléseket természetesen orvos felügyelte (Oláh és mtsai 1985, Rusznyák 1935).

A Gödöllőn 1901-ben kialakult művésztelep nemcsak szecessziós művészeti értékeket kultivált, hanem az egészséges életmódnak és táplálkozásnak is nagy hívei voltak a tagok. Az 1920-ig működő kolónia vezéregyéniségei és alapítói: Nagy Sándor, neje: Kriesch Laura, Körösfői-Kriesch Aladár (www.godollo.hu). A közösség rendszeresen hetente kétszer találkozott, de ezen túl sokat sportoltak és túráztak is együtt. Igyekeztek természetes öltözködést megvalósítani, ami az akkori női divat szerint preferált fűzős-kesztyűs időszakban különösnek és úttörőnek hatott. Étrendjük a mai ovo-lakto vegetárius étrend volt. Minden étkezéskor fogyasztottak gyümölcsöt is. A gyümölcslé a kisgyerekeknek is kijárt, amit az akkori orvoslás korainak és helytelennek tartott (Nagy 2005, Oláh és mtsai 1985).

Említésre méltó még a korszak „nagy vállalkozása” is, mely olyan életközösségek létrehozását célozta, mellyel a vegetárius módon táplálkozó és egészséges életet élő embereket ideológiai talajon kötötte össze. A nagy kezdeményezés Szentendre közelében, Izbégen valósult meg. A szentendrei nyugalmazott polgármester, dr. Antolik Arnold részletes tervet dolgozott ki, és vezetésével alakult meg az 1930-as évek elején a „vegetár közösség”. 1935-ben a közösség 24 családja összesen 90 tagot számlált. Tolsztojt tekintették ideológiai társnak és példaképnek. Mai szemmel nézve aktivitásuk sportos és természetes volt (Oláh és mtsai 1985, Fischer 2002).

 

AZ ELSŐ SZAKASZ VÉGE

Mint oly sok mindennek, ennek az időszaknak is a háború és a politika vetett véget. A világ érdekeltségi átalakulásával a II. világháborút követően Magyarország a szocialista táborhoz került. A fordulat évétől a szocialista etika nem tűrte a civil szervezeteket sem, így a normáktól „elhajló” vegetárizmus és az ezt képviselő szervezet is (MVE) 1951-ben, belügyminiszteri rendeletre került feketelistára és süllyesztőbe (Oláh és mtsai 1985).

 

MÁSODIK SZAKASZ (1980-1990)

A sokszínűséget nehezen toleráló szocializmus vége felé a fekete listára került vegetárizmus is kezdett feléledni tetszhalálából. A 80-as években már beszerezhető volt az akkor különleges reformtápláléknak számító szója. Ebben az időszakban kezdett kibontakozni a reformtáplálkozással és természetes életmóddal foglalkozó irányzat, melynek kiemelkedő színvonalú műve az Oláh Andor és szerzőtársai által publikált, több kiadást megélt Reformkonyha (1985). Az Oláh házaspár (Oláh Andor (1923-1994) és Kállai Klára (1923-1995)) művelt, érzékeny és tevékeny életet folytatott. A természetes életmód élésének, kutatásának, propagálásának szentelték életüket. Oláh Andor orvosként sok természetes gyógymódot is alkalmazott és javasolt pácienseinek. Kállai Klára gyógynövényekkel, tájjellegű szokások gyűjtésével, néprajzi adatok feldolgozásával foglalkozott – férjével együtt. Helyileg Békéscsabán, Dobozon és Szentendrén éltek. E régiókból tetemes mennyiségű néprajzi anyagot hagytak az utókorra. Tematikusan a népszokásokkal, ezen belül a táplálkozással, népi gyógyászattal, pszichoszomatikával, természetes gazdálkodással foglalkoztak leginkább (Oláh 1983, Oláh 1986, In Memoriam… 1995).

Oláh Andor publikációból szerepeljen itt néhány, az előzőekben említett műveken túl:

  • A gyógyító víz
  • A természet patikája
  • Biogyógyszerek a gyógyító növények
  • Gyümölcskúrák
  • India üzenete. Mahátmá Gandhi természetgyógyászati tanácsai
  • Reforméletmód, -étrend. A természetgyógyászat
  • Jógakonyha

A korszak jelentős publikációja az előbbiekben felsorolt Jógakonyha (1985) című kiadvány, Oláh Andor szerkesztésében. A könyv speciális témát dolgoz fel: az indiai kultúrkörből merít a vegetárius táplálkozáshoz. Nem csak recepteket tartalmaz, hanem főzési, higiéniai, életmódbeli javaslatokkal is ellátja az olvasót.

Oláh Andor – Tamasi Józseffel együtt – alapította és vezetőségi tagként koordinálta a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületét (Koltay 1997).

A másik „nagy név” a 80-as évekből dr. Oláh Andor mellett a Schirilla Györgyé (1939-1999). Ő is születet szervi betegként kezdte életét, melyet tinédzserkori vegetárius átállásával és sportszeretetével tett élhető életté. A médiában rengetegszer szerepelt, híres volt téli Duna- és Tisza-átúszásairól. Lefutotta a Budapest-Moszkva távolságot, valamint a magyarországi triatlon meghonosodását és kibontakozását nagyban támogatta. Schirilla vegán étrenden élt (ifj. Schirilla 1999). Több könyvet is publikált, melyeknek alapja saját vegetárizmusa és ebből felépített tapasztalatai:

  • Az élet tankönyve
  • Vegetáriánuskönyv
  • A lélek patikája

Ebben az időszakban (1982) született Egyedi Péter: A vegetárius főzés örömei című könyve is. Ez egy indiai kötődésű receptgyűjtemény vaisnava hagyományokon alapulva.

Szintén ekkor bukkant fel a nem kizárólagosan vegetárizmushoz kötődő, hanem sokkal inkább a populáris jóga elterjesztését megvalósító Etka Anyó. A nevével fémjelzett egészségcentrikus irányzat azonban nem csak a testgyakorlatokat és a légzéseket tartja alapvetőnek, hanem a táplálkozási elveket is: a vegetárizmus elsődleges, ha jól akarunk élni. Kátyikné Benke Etka, valamint testvére, Császárné Benke Mária publikációs tevékenysége nem olyan bő, mint médiás szereplésük, de ide vágó könyvüket meg kell említeni. A józan ésszel és sok gyakorlati tapasztalattal megáldott írás az akkori időkben (1989-es kiadás) unikális irodalomnak számított.

  • Császárné Benke Mária: Életünk és ételünk

Különösen Etka Anyó ismertsége a mai napig töretlen, frissességével, és korát meghazudtoló szereplési készségével mindenki Etka Anyója maradt.

A második és harmadik szakasz „átmeneti” képviselőjének fogható fel a keresztény fitoterapeuta Bokor Katalin. Ő Brazíliában töltött gyógyulásától inspirálva írta a több kiadást megért Táplálékod legyen gyógyítód (1989) című könyvét, melyet később más művek is követtek. Szerepeljen közülük itt néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • Gyógyíthatatlan? – A mozgás betegségei
  • Táplálékod legyen gyógyítód!
  • Gyermekvárás-gyermekáldás a természetgyógyász szemével

 

SZERVEZETEK, MOZGALMAK

Az 1980-as évekre jellemző volt a szocialista erkölcs „lazulása”. Ekkor már lehetett egyéni „akciókat” szervezni: gmk-zni, vendéglátóipari egységeket (kocsma) üzemeltetni, a silány magyar bérektől motiváltan külföldön dolgozni, stb.

Oláh Andor és Tamasi József alapították még 1987/88-ban a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületét Kecskeméten. Az egyesület a mai napig működik, 1993 óta kiadják az Életerő című periodikát. Tevékenységi körüket a nevük jól szemlélteti. Az egyesület többek között így vegetárizmussal is foglalkozott, a témában több előadást szerveztek, cikkeket írtak.

 

HARMADIK SZAKASZ

Ebben az időszakban egyrészt tovább folytatódott a már létező szervezetek további működése és bizonyos kiadványok további publikációja. Másrészről új folyamatok és szervezetek jelentek meg, valamint újabb kiadványok is születtek.

A leglényegesebb elkülönülés a dolgozat szempontjából a természetgyógyászat és a táplálkozási vonal kettéválása volt. A természetgyógyászok több szövetséget, sőt még pártot is (!) alapítottak. A vegetárizmus hívei külön szervezetekbe tömörültek és kiadványokat publikáltak a témában. A két irányvonalat nem lehet élesen elkülöníteni egymástól, az információk sokasága miatt azonban csak a vegetárizmusra összpontosítunk.

 

TERMÉSZETGYÓGYÁSZ SZERVEZETEK

Túlzott részletesség nélkül a természetgyógyászattal foglalkozó szervezetek az alábbiak a rendszerváltás utáni Magyarországon. (Az első már a rendszerváltozás előtt is létezett, amint azt már láttuk.)

  • Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesülete
  • Magyar Természetgyógyász Társaság
  • Magyar Természetgyógyászok Uniója
  • Természetgyógyászati Oktatók Társasága
  • Természetgyógyászati Dokumentációs Centrum Alapítvány (A nonprofit… 2003).

1996-ban sok szervezet fejezte ki szimpátiáját a vegetárizmussal és élet- valamint környezetvédelemmel kapcsolatosan közreadott petícióban. Egyben megrendezték az első magyar vegetáriánus felvonulást a Környezetvédelmi Világnapon június 6-án (Vass 1996).

Politikai pártként a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Pártja 1994-es bejegyzésű szerveződést említhetjük, mely egészségpolitikai célokkal alakult 1993 októberében, Debrecenben.

 

VEGETÁRIUS SZERVEZETEK

Az Ahimsza Magyar Vegetárius Társaság veszprémi szervezet, mely az állatvédelmet és a vegetárius táplálkozást tűzte zászlajára. Működésük időszaka: 1995-2004. Kiadták az A vegetárius című újságot.

Az Egészség-vár Alapítvány (1992-ben alakult meg) nem kizárólagosan a vegetárius táplálkozással foglalkozik, de aktivitásukban jelentős a növényi alapú étrend pártfogolása. 1995 októberétől 2000-ig kiadták a Vegetáriánus Hírlevél című újságot, majd 2000-ben a Vegetáriánus Paradicsom két példányt megélt kiadványát. 2005-ig 9 darab országos vegetárius találkozót szerveztek. Vezetőségük egyik prominens személyisége a vegetárius táplálkozás magyar zászlóvivője ebben az időben az azóta elhunyt Vass György Boldizsár (http://egeszsegvar.uw.hu).

A Kismarosi Teleház Alapítvány (1998-tól) keretein belül működik a Nyerseledel Baráti Kör 2003-óta. Ahogy a nevükben is feltüntetik, a nyers, organikus módon termelt növényi táplálkozás gyakorlati elemeit segítenek elsajátítatni az érdeklődőknek (A nonprofit… 2003).

Sok egyéb, a vegetárizmussal szimpatizáló szervezetet lehetne még felsorolni, azonban résztevékenységről lenne szó, vagy épp olyan magától értetődő kapcsolatról, amit az etikai hozzáállás kezdeményez. Így például a vegetárizmust preferáló spirituális és vallási szervezeteket (például a Rózsakeresztesek vagy a Krisna Tudatú Hívők), vagy a környezet- és állatvédelem kapcsán szimpatizáns szervezeteket itt nem részletezzük.

 

A VEGETÁRIZMUS A KÖZNEVELÉSBEN

 Az Egészség-Sziget Alapítvány több szegmensben is képviseli magát a reforméletmód piacon. A budapesti, győri és a szigethalmi Angyalkert reformóvoda olyan új szemlélettel áll a neveléshez, melyet holisztikus és modern megközelítésnek nevezhetünk. Az alternatív megközelítés módszerei között találjuk az óvodák ovo-lakto vegetárius étkeztetését is (A nonprofit… 2003, http://www.egeszsegsziget.hu). Manapság már lehetőség van a Sodex-ho keretein belül az egészségre vagy lelkiismereti okokra hivatkozva ovo-lakto vegetárius ételt kérni. Úgy tűnik a Sodexho hozzáállásában is nagy lépésnek hat a budapesti XI. kerületben bevezetett reformétkeztetés, mely a vörös húsokat és állati zsiradékokat mellőzi. Bár ez nem vegetárius étkezés, de az egészségtudatosság felé hajlik (www.sodexho.hu).

 

KÖNYVEK

Néhány, kifejezetten a vegetárizmussal foglalkozó kiadvány, melyek nem a receptekre specializálódtak:

  • Székely Edmond Bordeaux: Tudományos vegetariánizmus iránymutató az organikus, ökológiai táplálkozáshoz
  • Nagy Zsuzsa: Legyen néktek eledelül az emberiség eredeti étrendje
  • Austin-Thrash-Thrash: Kimerültség, fáradtság oka, kezelése és megelőzése teljes vegetáriánus ételreceptek
  • Mi a gond a húsevéssel?
  • Reisinger Orsolya: Mérlegen a vegetáriánizmus
  • Edgar Kupfer-Koberwitz: Testvéreink az állatok

Természetesen sok, sőt rengeteg irodalom megjelent a vegetárius konyháról, receptekről, konyhaművészeti praktikákról. Ezeket pont számosságuk miatt itt nem lehet felsorolni. Ugyanígy nem sorakoztattuk fel az újabb kiadású, de régebben született könyveket sem.

 

PERIODIKÁK

 Az Egészség-vár Alapítvány először adott ki vegetárius folyóiratot. Igaz, nem volt hivatalosan bejegyezve, de ez mit sem von le az 1995-2000 között megjelent irodalom értékéből. A Vegetáriánus című hírlevél Vass György Boldizsár főszerkesztésével jelent meg.

Szintén az Egészség-vár Alapítvány adta ki a Vegetáriánus paradicsom című, két számot megélt, de az addigi hírlevélnél színesebb periodikát 2000-ben. A főszerkesztő itt is Vass György Boldizsár volt.

Az Ahimsza Magyar Vegetárius Társaság 1996-1997 között jelentette meg Vegetárius című kiadványát. Ez az újság a Társaság állat- és életvédelmén alapuló, és a vegetárizmussal foglalkozó hozzáállását fejezte ki.

 

A Pison Bt. kiadványaként látott napvilágot a Vegetáriánus újság 1999-2005 között. E kiadvány letisztult arculata és hangneme az idők során összegyűlt anyagmennyiséget és tapasztalatot tükrözte. Czibere Zsolt főszerkesztő sajnálkozását fejezte ki, hogy érdeklődés hiányában a lap nem élhetett tovább. A magyar társadalmat azonban egyfajta vegetárius ellenesség jellemezte – talán helyes a múlt idő használata (Média Ász 2005).

Itt nem foglalkozunk a természetgyógyászati és ezoterikus folyóiratokkal, vagy a wellness és fitness magazinokkal. Bár érinthetik a vegetárizmus témáját, de ebben a dolgozatban redundáns anyagot képeznének a róluk szóló információk.

 

TUDOMÁNYOS CIKKEK

 Az alábbiakban néhány, a vegetárizmusról megjelent, tudományos igénnyel írt magyar cikket sorolunk fel. Minél régebben született egy cikk, annál több a kétkedés és a kockázati elemekre fektetett hangsúly az írásban. A Közegészségügyi és Járványügyi Szakmai Kollégium Módszertani levelének 1994-es megjelenése után törvényesen is tisztázódott, hogy a vegetárizmus nem egy „hóbortos” vagy „öngyilkosjelölt” étrend, hanem minden egészségügyi szakember által akceptálandó formula. (A határozatot 1999-ben visszavonták.) Bár a nyugati szakirodalomban egyértelműen definiálták a növényi alapú táplálkozás létjogosultságát, viszont még így is előfordul a 2000-es években is orvos tollából származó, és tudományos igénnyel publikált folyóiratban megjelent cikk, mely előítéletekre és tájékozatlanságra utal (Duncan és Bergman 1999). Másrészt megjelenik a valláshoz, etikai hozzáálláshoz kapcsolódó vegetárizmusról született cikk is. A gyerekek vegetárius táplálkozása viszont magasan az érdeklődés középpontjában áll.

  • Kubányi Jolán: A vegetáriánus étrendek kockázatáról, csecsemő- és gyermekkorban
  • Légrádi László: Vegetarianizmus a Bibliában: 1. [r.], A vegetáriánus hitből eszik
  • A Közegészségügyi és Járványügyi Szakmai Kollégium Módszertani levele a bölcsődékben és oktatási intézetekben alkalmazható vegetáriánus és hasonló jellegű étrendekről
  • Mramurácz Éva: Egészséges táplálkozás bölcsődében: tapasztalatok egy szemi-vegetáriánus étkezési modell-kísérlet kapcsán
  • Schultz Károly: Vegetáriánus étrend csecsemő- és gyermekkorban
  • Táplálkozási tanácsok telefonon
  • Decsi Tamás: A vegetáriánus étrend nutríciós következményei
  • Reisinger Orsolya A vegetáriánus táplálkozás mint alternatíva értékelése a várandós és szoptatós anyák, illetve gyermekeik táplálkozásában: 1. [r.] és 2. [r.]

 

ÖSSZEJÖVETELEK

 Évente rendszeresen megrendezett országos megmozdulás az Országos Vegetáriánus Találkozó (majd Fesztivál), melyet 1997 óta szerveznek Budapesten. Az alapgondolat Vass György Boldizsáré, aki a Vegetáriánusok Baráti Köre vezetőjeként hívta létre a rendezvényt. A hétvégi Fesztiválon az utóbbi években mintegy 10.000 ember jelenik meg, ami komoly mobilizálhatóság az összpopulációt tekintve sem (http://vegetarianus.tar.hu/).

 

SZEMÉLYISÉGEK

Az Egészség-vár Alapítvány berkeiből nagy aktivitásuk és ismertségük kapcsán megemlítendők Vass György Boldizsár elnök és felesége, Jakus Orsolya titkár (azóta elnök). Nemcsak kiadványokat készítettek, hanem a fent említett Országos Vegetáriánus Találkozót is szervezik.

Ferencsik Istvánt szigorú étkezési szakembernek tartották. Táplálkozási tanácsai radikálisak, de célzatosak és hatékonyak. Ferencsik könyvei, melyek a vegetárizmussal és táplálkozással foglalkoznak:

  • Gyermekeink táplálása
  • Betegség és fájdalom nélküli élet. Egészséges étkezés
  • A természetes életmód ételei : Évszakok szerinti étrendek
  • Mit egyek, hogy egészséges legyek?
  • A kúrák könyve
  • Tanácsok az egészség megőrzésére a reformtáplálkozás és -életmód tudományos módszerei alapján

Már ebben az évtizedben alakult a Benda Judit nevével fémjelzett Kétezeregy Kiadó. A kiadó olyan táplálkozással és életmóddal kapcsolatos tevékenységet folytat. Benda Judit populáris előadásai rengeteg témát felölelnek a sclerosis multiplextől a babaétkezésen keresztül a kenyérsütés praktikus oldaláig. Néhány, a Kétezeregy Kiadó által publikált könyv:

  • Grimm H.: A leves hazudik – Az ételek szép új világa
  • Dufty W.: Cukor blues
  • Bircher R.: Szigorúan bizalmas

Czibere Zsolt a vegetárius mozgalom egyik kiemelkedő személyisége. Alapító főszerkesztője a Vegetáriánus újságnak (1999-2005). Sok előadás, interjú kötődik a nevéhez, és aktív szervezője az Országos Vegetáriánus Fesztiválnak.

 

HONLAPOK

Az alábbiakban néhány honlap, melyek szorosan kötődnek a vegetárizmushoz. Témájukban nem csak az egészséget, hanem az élet- és környezetvédelmet is felkarolják.

 

ÜZLETEK, ÉTTERMEK

 Több üzletet találhatunk országszerte, ahol vegetárius igényeknek megfelelő termékeket lehet kapni. A bio- és egészséges élelmiszer boltokon túl a multik egyre jelentősebb standméretet szentelnek a vegetárius igényeknek. Éttermekből nincs olyan sok, leginkább Budapesten válogathat a vegetárius éttermet kereső fogyasztó mintegy 8-10 vegetárius étteremből. A nem vegetárius éttermek kínálatán belül a tipikus rántott gomba/sajt, valamint a vegetárius pizza áll a növényi alapú táplálkozást is kielégítő ételek között. A vegetárius éttermek gazdasági létezése azt mutatja, hogy nehezen maradnak fenn hosszú távon, még Budapesten is (Kökény 2005).

A fővárosban és országosan is egyre több biopiac érhető el, ami nem csak a vegetárius étkezést preferálók körében, hanem az egészségüket szem előtt tartók számára is látogatott helyek.

 

ÖSSZEFOGLALÁS A HARMADIK SZAKASZHOZ

A harmadik periódus már nem tiltások közepette zajlott, mint a szocializmusban, valamint az újszerűség sem volt rá jellemző, mint az első szakaszban, a II. világháború előtt. Itt a sokféleséget láthatjuk megvalósulni, valamint a vegetárizmus mint téma az üzlethez, eladhatósághoz kapcsoltan is gyakran jelenik meg.

 

A VEGETÁRIZMUS JÖVŐJE

A nyugati társadalmakban alternatívaként jelenik meg a vegetárizmus. Első ránézésre mint egészségvédő és egészségfejlesztő magatartást tudnánk definiálni. Azonban a téma összetettsége sok más szinten is kapcsolódik a gazdasággal, filozófiával, szociológiával, környezetvédelemmel, és még sorolhatnánk.

A mai globalizációs gazdaság és politika szoros, az egész Földet behálózó „szervezet”. Úgy tűnik, hogy ennek a szupraindividuális szervezetnek a működésére ugyanazok az elvek jellemzőek, mint az egyéni szintre. A Forgács (1991) által kifejtett táplálkozási szintek az egyénre vonatkoztatva mutatják be a lehetőségeket:

  • Evés és kognitív funkciók. (Itt a tudásszomjra, a dolgok megemésztésére kell gondolnunk.)
  • A táplálék és a birtoklás mint a dominancia kifejeződése. (Ez különösen megfosztottság esetén és vészhelyzetekben jól tetten érhető.)
  • A táplálkozás mint agresszív vagy defenzív szociális attitűdöt kifejező aktus. (Bekebelezni, felfalni nem csak az ételt lehet.)
  • Szeretet és erotika. („Úgy szeretlek, mint az emberek a sót.”)
  • Az élettel és a termékenységgel való kapcsolat. (Akár biológiai szintről is elindulhatunk és egészen a táplálkozási betegségekhez juthatunk (pl. anorexia), ahol az élet és evés tagadása szorosan összefonódik a blokkolt nemzőképességgel.)

Mindezek a szintek az egyénnél aránylag egyszerűen leképződnek, de ugyanezeket a folyamatokat már jónéhány évtizede globális szinten is előre látták bizonyos gondolkodók (Lorenz 1988). A kognitív és viselkedéses funkciók javíthatósága nagymértékben a táplálékon alapul. IQ eredmények jelentős javulását is értek el megfelelő táplálással (Kökény 2009).

A környezetszennyezés és a globális felmelegedés problematikája, valamint a népesség – különösen a jóléti társadalmak lakosságának – túlfogyasztása a bolygónk bekebelezésével fenyeget. A vegetárius, vagy a környezet- és egészségtudatosabb táplálkozás kínálta alternatíva a gazdasági erőforrások hatékonyabb kihasználását eredményezik (Oláh és mtsai 1985, Sabaté 2001).

Ha még kifinomultabb szociológiai-filozófiai szinten akarjuk megközelíteni a problémát, akkor a Forgács által feltárt folyamatokat, mint agresszió, bekebelezés, defenzivitás, társadalmi szinten is alátámasztják a legújabb abúzus kutatások. (Kuritárné 2008, Herman 2003) Ennek fényében a feminista mozgalom második generációja teljes joggal keresett és talált összefüggést a társadalmi erőszak, a terror és a családi abúzus jelenségkörei és a táplálkozás között (Adams 1999).

A fenti párhuzamok okait és egymásra hatásait egy összetett modellel lehetne szemléltetni, mely úgy tetszik, hogy az emberiség tudati fejlődése fontosságának irányába mutat – egyre sürgetőbben. Mindenesetre a gyakorlati megoldási stratégiák egyik sarokköve lehet az életünk alapvető tevékenysége: a táplálkozás – ezen belül a minél tudatosabb táplálkozás.

 

IRODALOM

A nonprofit szektor főbb statisztikai jellemzői (2003), KSH, Budapest

Adams, C.J. (1999): The Sexual Politics of Meat: a Feminist-Vegetarian Critical Theory. Continuum International Publishing Group, New York

Austin, P., Thrash, A., Thrash, C. (1992): Kimerültség, fáradtság oka, kezelése és megelőzése teljes vegetáriánus ételreceptek Budapest, Advent

A Közegészségügyi-Járványügyi Szakmai Kollégium módszertani levele a bölcsődékben és oktatási intézetekben alkalmazható vegetáriánus és hasonló jellegű étrendekről. Népegészségügy 1994, 75 (1): 47.

Berkow S.E., Barnard N.D. (2005): Blood Pressure Levels Drop in Response to Vegetarian Diet. Nutrition Reviews 63 (1): 1-8.

Bicsérdy B. (1928):Az élet könyve I-II. Magánkiadás, Arad

Bicsérdy B. (1923): Az Életművészet könyve és Makrobiotika. Magánkiadás, Kézdivásárhely

Bicsérdy B. (1924): A Halál legyőzése. Magánkiadás, Fogaras

Bicsérdy B. (1924): Az ember hivatása. Magánkiadás, Hatiegan, Fogaras

Bicsérdy B. (1925): A reforméletmód prospectusa. Magánkiadás, Fogaras

Bircher R. (2003): Szigorúan bizalmas. Kétezeregy Kiadó, Piliscsaba

Bokor K. (1995): Gyermekvárás – gyermekáldás a természetgyógyász szemével. Pusztaszabolcs, Magánkiadása

Bokor K. (1989): Gyógyíthatatlan? – A mozgás betegségei. Fehér Kereszt Országos Lelencz E. (é. n.)

Bokor K. (1989): Táplálékod legyen gyógyítód! h. n., Magánkiadás

Borkfelt S. (2000): Cause and Effect: The Development of Ethical and Religious Arguments for Vegetarianism in Great Britain before 1847. http://www.veginfo.dk

Bucsányi Gy. (192?): Az idegbajok természetes gyógymódja. (hn.)

Bucsányi Gy. (194?): Egészséges nyerskoszt és nyers diéta mint természetes gyógytényező. Budapest, Novák Könyvkiadó

Bucsányi Gy. (192?): Természetes gyógymód és táplálkozás. Budapest, Novák Könyvkiadó

Bucsányi Gy. (192?): Koplalókúra és részkoplalás. Budapest, Novák Könyvkiadó

Bucsányi Gy. (19??): A nyers diéta mint természetes gyógytényező. Budapest, Novák Könyvkiadó

Buettner, D.: The Blue Zones: Lessons for Living Longer From the People Who’ve Lived the Longest. National Geographic, New York, 2008

Cummings S., Parham E.S., Strain G. W. (2002): Position of the American Dietetic Association: Weight management. Journal of the American Dietetic Association 102 (8):1145-1155.

Császárné Benke M. (1989): Életünk és ételünk. Bólyi Mezőgazdasági Kombinát – Pallas Lap- és Könyvkiadó, Budapest

Decsi T. (2002): A vegetáriánus étrend nutríciós következményei. Családorvosi fórum, 2002 3 (2): 38-41

Dufty W. (2002): Cukor blues. Kétezeregy Kiadó, Piliscsaba

Duk A.T., Lee C.L., Sabatè J. (1999): Published vegetarian literature: trends in the American Journal of Clinical Nutrition. American Journal of Clinical Nutrition 70 (suppl): 633S–4S.

Duncan K., Bergman E.A. (1999): Knowledge and attitudes of registered dietitians concerning vegetarian diets. Nutrition Research 19 (12): 1741-1748.

Dwyer J.T. (1988): Health Aspects of Vegetarian Diets. American Journal of Clinical Nutrition 48 (3): 712-738.

 

Egyedi P(1982): A vegetárius főzés örömei. Magánkiadás, Miskolc

Ferencsik I. (1997): A természetes életmód ételei: Évszakok szerinti étrendek. Budapest, Biográf Kiadó

Ferencsik I. (1991): Betegség és fájdalom nélküli élet. Egészséges étkezés. Budapest, Biográf Kiadó

Ferencsik I. (1994): Gyermekeink táplálása. Texorf Kft., Budapest

Ferencsik I. 2000): Mit egyek, hogy egészséges legyek? : Vércsoportoknak megfelelő táplálkozás. Nagykovácsi, magánkiadás

Ferencsik I. (1995): A kúrák könyve. Budapest magánkiadás

Ferencsik I. (2000): Tanácsok az egészség megőrzésére a reformtáplálkozás és -életmód tudományos módszerei alapján. Budapest, magánkiadás

Fessler D.M.T., Arguello A.P., Mekdara J.M., Macias R. (2003): Disgust sensitivity and meat consumption A test of an emotivist account of moral vegetarianism. Appetite 41 (1): 31-41.

Fischer J. (2002): Anziksz Szentendréről. Gaján Éva Kiadói Vállalkozása, Szentendre

Forgács A. (1991): Az étel, az evés és a testméretek pszichoarchaikus jelentésrétegei. Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság, Budapest

Gregerson J. (1994): Vegetarianism. A History. Jain Publishing, Fremont, CA

Grimm H.U. (2001): A leves hazudik. Kétezeregy Kiadó, Piliscsaba

Dr. Halász H. (194?): A természet erői, tényezői az egészség és az orvoslás szolgálatában. Magyar Vegetárius Egyesület, Budapest

Hardinge, M. (2001): Prologue. in: Sabaté, J. (editor) (2001): Vegetarian Nutrition. CRC Press, Boca Raton, (old.szám nélkül)

Herman, J. (2003): Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó és NANE Egyesület, Budapest

History of the International Vegetarian Union. (2001) http://www.ivu.org

History of the HungarianVegetarian Societies. (2001) http://www.ivu.org

Hoek A.C.; Luning P.A.; Stafleu A., de Graaf C. (2004): Food-related lifestyle and health attitudes of Dutch vegetarians, non-vegetarian consumers of meat substitutes, and meat consumers. Appetite, 42 (3): 265-272.

Hornsey M.J., Jetten J. (2003): Not being what you claim to be: impostors as sources of group threat. European Journal of Social Psychology 33 (5): 639-657.

In Memoriam Dr. Oláh Andor és Kállai Klára. in: Vegetáriánus Hírlevél, 1 (1). 1995. október: 11.

Jabs J., Devine C.M., Sobal J. (1998a): Maintenance Factors, Self-Perceptions, And Interactions Of Vegetarians. Canadian Journal of Dietetic Practice And Research 59 (4): 183-189.

Jabs J., Devine C.M., Sobal J. (1998b): Model of the process of adopting vegetarian diets: Health vegetarians and ethical vegetarians. Journal of Nutrition Education 30 (4): 196-202.

Kemény Gy. (1942): Magyarország időszaki sajtója: 1911-től 1920-ig. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára

Kenyon P.M., Barker M.E. (1998): Attitudes towards meat-eating in vegetarian and non-vegetarian teenage girls in England – an ethnographic approach. Appetite 30 (2): 185-198.

Knutsen S.F. (1994): Life-Style and the Use of Health-Services. American Journal of Clinical Nutrition 59 (5): s1171-s1175.

Koltay E. (1997): Megjegyzések a magyar természetgyógyászat intézménytörténetéhez. Komplementer Medicina 1(2): 9-12.

Kökény T. (2005): A vegetárizmus egészségpszichológiai összefüggései. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 6(3): 231-243

Kökény T. (2009): Táplálkozás és értelmi képességek – biológiai és társadalmi nézőpontok. Publikálás alatt

Kubányi J (1995): A vegetáriánus étrendek kockázatáról, csecsemő- és gyermekkorban. Esszencia, 1995. 1(2): 31

Kulcsár Zs. (2002): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Kun Á. (2000): Az ezotéria kivitelezése. http://www.mek.oszk.hu

Kupfer-Koberwitz E. (2003): Testvéreink az állatok. Debrecen, Debreceni Jóga Egyesület

Kuritárné Sz. I. (2008): Borderline személyiségzavar. Medicina, Budapest

Lea E., Worsley A. (2003): Benefits and barriers to the consumption of a vegetarian diet in Australia. Public Health Nutrition 6 (5): 505-511.

Légrádi L. (1996): Vegetáriánizmus a Bibliában: 1. [r.], A vegetáriánus hitből eszik Egészségnevelés, 1996 37 (5): 252-253

Leitzmann C. (2003): Nutrition ecology: the contribution of vegetarian diets. American Journal Of Clinical Nutrition 78 (3): 657S-659S.

Lindeman M. (2002): The State of Mind of Vegetarians: Psychological Well-being or Distress? Ecology of Food and Nutrition 41 (1): 75-86.

Lorenz, K. (1988): A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Sopron, IKVA Kiadó

Madary K. (1926): Mazdaznan táplálkozás és főzés. Budapest, Rózsavölgyi és Társa

Mangels A.R., Messina V., Melina V. (2003):Position of the American dietetic association and dietitians of Canada: Vegetarian diets. Canadian Journal of Dietetic Practice and Research 64 (2): 62-81.

Manore M.M., Barr S.I., Butterfield G.E. (2000): Position of the American Dietetic Association, Dietitians of Canada, and The American College of Sports Medicine: Nutrition and Athletic Performance. Journal of the American Dietetic Association 100 (12): 1543-1556.

Mátyus I. (1989): A jó egészség megtartásnának módjáról. Szemelvények Mátyus István Diaetetica vmint. Ó és Új Diaetetica című műveiből. (h. n.), Magvető Kiadó, Budapest

Média Ász (2005), S & S Karakter Kiadó

Meyer TE, Kovacs SJ, Ehsani AA, Klein S, Holloszy JO, Fontana L. (2006): Long-term caloric restriction ameliorates the decline in diastolic function in humans. J Am Coll Cardiol, 47 (2):398–404.

Mramurácz É. (1997): Egészséges táplálkozás bölcsődében: tapasztalatok egy szemi-vegetáriánus étkezési modell-kísérlet kapcsán. Látlelet, 41 (6): 2

Nagy, S. (2005): Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő

Nagy Zs. (2003): Legyen néktek eledelül az emberiség eredeti étrendje. Oltalom Alapítvány, Budapest

National Institute of Nutrition (2002): Tracking Nutrition Trends. Rapport 17 (1): 1-12.

Neumark S.D., Story M., Resnick M.D., Blum R.W. (1997): Adolescent vegetarians – A behavioral profile of a school-based population in Minnesota. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine 151 (8): 833-838.

  1. Kósa J. (2004): Lelőhely. Budapest, Városháza

Oláh A. (1987): A gyógyító víz. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó

Oláh A. (1987): A természet patikája. Budapest, Kossuth Könyvkiadó

Oláh A. (1985): Biogyógyszerek a gyógyító növények. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó ; Planétás Vgmk.

Oláh A. (1988): Gyümölcskúrák. Budapest, Planétás Könyvek

Oláh A(1991): India üzenete. Mahátmá Gandhi természetgyógyászati tanácsai. Budapest, Arkánum Kiadó

Oláh A(1984): Reforméletmód, -étrend. A természetgyógyászat. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó ; Planétás Vgmk.

Oláh A. (szerk.) (1985): Jógakonyha. Budapest. Mezőgazd. Kvk.

Oláh A. (2002):Bicsérdy kulcs-szavai, kulcs-fogalmai idézetek tükrében. In: Vegetáriánus újság, 4 (4): 7.

Oláh A. (1983): „Fűbe-fába az orvosság!”: békés megyei népi orvoslás. Békéscsaba, Békés megyei Tanács

Oláh A. (1986): „Újhold, új király!” – a magyar népi orvoslás életrajza. Gondolat, Budapest

Oláh A., Kállai K., Vadnai Zs. (1985): Reformkonyha. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Parham, V. (1997): Mi a gond a húsevéssel? Egészség-vár Alapítvány és Ananda Marga Jóga, Budapest

Pomerleau J., McKee M., Lobstein T., Knai C. (2002): The burden of disease attributable to nutrition in Europe. Public Health Nutrition 6 (5): 453-461.

Robbins J. (2001): The Food Revolution: How Your Diet Can Help Save Your Life and Our World. Conari Press, Berkeley

Reisinger O. (2002): A vegetáriánus táplálkozás mint alternatíva értékelése a várandós és szoptatós anyák, illetve gyermekeik táplálkozásában: 1. [r.], Komplementer medicina, 6 (2): 24-32.

Reisinger O. (2002): A vegetáriánus táplálkozás mint alternatíva értékelése a várandós és szoptatós anyák, illetve gyermekeik táplálkozásában: 2. [r.] Komplementer medicina, 6 (3): 18-25.

Reisinger O. (2003): Mérlegen a vegetáriánizmus. Oltalom Alapítvány, Budakalász

Rodler I., Zajkás G. (2004): Az egészséges táplálkozásról. Hippocrates, 6 (1): 27-31.

Roger, JDP (2000): Új életforma. Advent Kiadó, Budapest

Röck Gy. (1944): A cukorbaj természetes gyógymódja, Magyar Vegetárius Egyesület, Budapest

Rusznyák I. ifj. Dr. (1935): Korszerű húsnélküli táplálkozás. Szathmáryné Bánó Vilma Tud. KkV, Budapest

Sabatè J. (2003): The contribution of vegetarian diets to health and disease: a paradigm shift? American Journal of Clinical Nutrition 78 (3): 502S-507S.

Sabatè J. (szerk.) (2001): Vegetarian Nutririon. CRC Press, New York

Schirilla Gy. (1990): Az élet tankönyve. HungáriaSport Reklám és Marketing V., Budapest

Schirilla Gy. (1988): Vegetáriánuskönyv. HungariaSport, Budapest

Schirilla Gy. (1990): A lélek patikája. Szíriusz Stúdió, Budapest

Schirilla Gy. ifj. (1999): Miért halt meg ilyen fiatalon Schirilla György? In: Vegetáriánus Hírlevél 1999/26: 11.

Schubert R., Leupold M. (2001): Advantages and disadvantages of vegetarian diets. Ernahrungs-Umschau 48 (3): 96-103.

Schultz K. (1997): Vegetáriánus étrend csecsemő- és gyermekkorban. Táplálkozás, anyagcsere, diéta, 2(6): 23-28

Székely, E.B. (2000): Tudományos vegetariánizmus iránymutató az organikus, ökológiai táplálkozáshoz. Budapest, Living Earth – Élő Föld Kft.

Táplálkozási tanácsok telefonon. Családi lap, 2000 49 (6): 14

Taren D., Wiseman M. (2003): Feedback on WHO/FAO global report on diet, nutrition and non-communicable diseases. Public Health Nutrition 6 (5): 425-425.

Túry F. (2005): Anorexia, bulimia. Print-X-Budavár Kiadó, Budapest

Vass Gy. B. (1996): “Békét minden érző lénynek”. Vegetáriánus Hírlevél 2(6): 7

Vegetárius (2002): Vegetarianizmus Magyarországon. Lélegzet XII (4): 7.

Willett W. (1997): Vegetarian Diets: The Convergence of Philosophy and Science http://www.llu.edu

World Health Organization (WHO) (2002): The World Health Report 2002. Reducing Risks, Promoting Healthy Life. WHO, Geneva

http://www.godollo.hu

http://www.mokka.hu

http://egeszsegvar.uw.hu

http://vegetarianus.tar.hu/

http://www.egeszsegsziget.hu

http://www.sodexho.hu

 

Kökény Tibor: A magyarországi vegetárizmus története. Társadalomkutatás, 27(2): 203-225. 2009. június

 

Hasonló cikkek: KLIKK

Advertisements