Az emberi szervezetben található vas két formában fordul elő. Az egyik a hemoglobinban fordul elő. Ez a szervezet vastartalmának 60%-át (3 g egy átlagos, 70 kg-os ember esetén) jelenti. A másik a nem-hem vas, melyből 20% a vasraktárakban (máj, lép, csontvelő) ferritin formájában, másik 20% pedig az izmokban (mioglobin) és enzimekben fordul elő. A női vasraktárak valamivel több vasat tárolnak a férfiak vasraktárainál. Premenopauzában lévő nők, tinédzserek valamint kisgyerekek vasraktárai viszont kevesebbet tárolnak, így könnyebben lehetnek vashiánynak kitéve. Egy másik felosztás szerint a raktárakban lévő vas a nem funkcionális vas, míg az összes többi a funkcionális vas a szervezetben (Pasut 2002).

A vas testben betöltött szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nélküle, vagy súlyos hiányában nincs oxigénfelvétel a tüdőből, a vérben az oxigén nem szállítható, és a sejtek oxidatív folyamatai (ideértve minden anyagcsere-folyamatot) nem zajlanak le. A vashiányos vérszegénység akkor lép fel, amikor a vér hemoglobin szintje is lecsökken, ezt azonban megelőzi a szérum ferritin szintjének csökkenése, melyre fokozott transzferrin receptor növekedéssel válaszol a szervezet.

A vashiányos vérszegénység és a hiposziderózis (normál vagy közel normál vörösvértest-szám mellett csökkent vasszint) tünetei: csökkent munkaképesség, figyelemhiány, fáradtság, aluszékonyság, erőtlenség, levertség, fejfájás, szívtáji fájdalom, szívdobogás, szédülés és ájulási hajlam, gyomor- és bélpanaszok, korai őszülés, hajhullás, törékeny haj, törékeny körmök hosszanti barázdákkal, száraz bőr, ajakszárazság, vércukor szint emelkedés, terhesség alatti komplikációk, koraszülés veszélye, alacsony születési súly, fertőzésveszély a gyengülő immunrendszer miatt (Oláh és mtsai 1985, Craig és Pinyan 2001, Pasut 2002, Hua és mtsai 2001). A gyerekkorban 3 hónapnál hosszabban tartó vashiányos állapot az intellektuális funkciókban alig behozható lemaradást okozhat. Hacsak nem pótolják a későbbiekben permanensen megfelelő vasbevitellel (Pasut 2002).

220px-Heme_b

A vasbevitel mennyiségileg általában nem probléma a nyugati országokban. Sokkal inkább a felszívódás okoz gondot. Ezen a területen a húsokban található hem-vas (hemoglobin és mioglobin) sokkal könnyebben szívódik fel (15-35%-ban), mint a nem-hem vas (5-10%-ban). Ezzel hozható összefüggésbe, hogy a vegetáriusok vasszükséglete, a rosszabb felszívódás miatt, magasabb, mint a vegyes táplálkozásúaké. Az RDI (recommended daily intake – ajánlott napi bevitel) így a megfelelő életkorokban mindig módosul vegetáriusoknál. Az ajánlott szorzó 1,8. Vagyis az RDI szerinti javaslat napi 10 mg vasbevitel a táplálékkal egy átlagos felnőtt számára, mely a vegetáriusoknál 18 mg-ra módosul (Craig és Pinyan 2001, Pasut 2002). Egyes vizsgálatok alacsonyabb vasszintet mutatnak vegetáriusoknál, a B12 vitamin csökkenésével és bizonyos vérképbeli elváltozásokkal együtt (Obeid és mtsai 2002, Sharma és mtsai 2003).

Vannak viszont táplálékok, melyek a felszívódást serkentik vagy gátolják. A serkentők között kell említenünk a C vitamint, amiből 60-75 mg bevitele az étkezéskor akár 3-4-szeresére növelheti a vasfelszívódást (Dwyer 1988, Craig és Pinyan 2001, Keith 1993). Ennek megfelelően a C-vitamin tartalmú zöld leveles növények (pl. póréhagyma, sóska, spenót, saláta, de a paradicsom és paprika is) C-vitamin tartalmuknál és alapvetően magas vastartalmuknál fogva ideális vasforrásnak tekinthetőek (Oláh és mtsai 1985, Keith 1993, Craig és Pinyan 2001). További serkentő faktor még a citromsav és egyéb savak, melyek 2-3-szoros felszívódást eredményeznek (Craig és Pinyan 2001).

Vasfelszívódást serkentő “terápiáról” számol be Oláh Andor (Oláh és mtsai 1985), melyben népi gyógyászat körében ismert praktikákat sorol: fegyverkovácsok hűtővizét itták, vasreszeléket áztattak borba vagy ecetbe, előzetesen mozsarat főztek borban, és azt itták. Természetesen az extra vasbevitel forrása lehet a vassal dúsított élelmiszerek fogyasztása is, továbbá táplálékkiegészítőként is bevihető extra vas (Pasut 2002).

A vasfelszívódást gátló anyagok között kell említenünk a fitátokat, polifenolokat (tea, kávé, valamint hüvelyesek és olajos magvak), proteineket (különösen a szójaproteint), korpát, rostokat. (Nagyjából ezek az anyagok gátolják a kalcium felszívódását is.) Azt is hozzá kell tennünk, hogy a tofuban található fehérjék viszont serkentik a vas felszívódását, pedig eredetileg ez is szójafehérje (Kandiah 2002). Kandiah tanulmánya említi, hogy a narancslé is serkenti a vasfelszívódást.

A vas a szervezetben azonban oxidánsként is működik. Az erős oxidáció a sejtek működését károsítja, rosszabb esetben pedig a genetikai állományt is torzítja. Élettartamot vizsgálva kiderült, hogy a nők menstruációs vasvesztése az oxidatív anyagokat is jobban kiüríti, így lassabb öregedésnek kitéve a sejteket. Ez az egyik oka a nők és férfiak élethossz különbségének. A rendszeresen vért adó – így a vas bizonyos mennyiségétől is megszabaduló – férfiak szintén hosszabb életet élnek, mint vért nem adó társaik (Robbins 2006).

Kökény Tibor

Felhasznált irodalom

  • Craig, W.J., Pinyan, L. (2001): Nutrients of concern in vegetarian diets. in: Sabaté, J. (editor) (2001): Vegetarian Nutrition. CRC Press, Boca Raton, pp. 299-332
  • Dwyer J.T. (1988): Health Aspects of Vegetarian Diets. American Journal of Clinical Nutrition 48: 712-738
  • Hua, N.W., Stoohs, R.A., Facchini, F.S. (2001): Low iron status and enhanced insulin sensitivity in lacto-ovo vegetarians. Br J Nutr, (86): 515?519
  • Kandiah, J. (2002): Impact of tofu or tofu + orange juice on hematological indices of lacto-ovo vegetarian females. Plant Foods for Human Nutrition, 57 (2): 197-204
  • Obeid, R.; Geisel, J.; Schorr, H.; Hübner, U.; Herrmann, W. (2002): The impact of vegetarianism on some haematological parameters. Eur J Haematology, 69(5-6): 275-279
  • Oláh A., Kállai K., Vadnai Zs. (1985): Reformkonyha. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Pasut, L. (2002): Iron for Health ? for All Ages. NIN Reviews, No. 31. pp. 1-16
  • Robbins, J. (2006): Healthy at 100. Random House, New York, USA
  • Sharma, J.B., Soni, D., Murthy, N.S., Malhotra, M. (2003): Effect of dietary habits on prevalence of anemia in pregnant women of Delhi. J Obstetrics Gynec Research, 29(2): 73-78
Advertisements