A mérhető teljesítmények szélessége a különböző szakmákban, játékokban és sportokban meghatározható matematikailag. A teljesen kezdő szint a skála egyik vége, a világbajnok a csúcs. A kérdés, hogy ez a távolság hány, minőségileg jól elkülöníthető ugrást takar.

Egy szemléletes, és tudományosan is használható kifejezés szerint két játékos között „klassziskülönbség” van. Vagyis az egyik játékos nagy valószínűséggel legyőzi a másikat. Ezt statisztikai alapon is meghatározhatjuk: ha az erősebb játékos legalább 75%-os valószínűséggel legyőzi az ellenfelét, az a klassziskülönbség, vagyis egy kategóriával jobb, mint ellenfele. (A 75%-os küszöb megválasztása lehetne 60% vagy 90% is. Mérő László azért választotta a 75%-ot, mert a sakkban az egyes minősítések (II. osztályú, I. osztályú, stb.) között hozzávetőlegesen ez a különbség áll fenn.)
A felmerülő gyakorlati kérdés: hány klassziskülönbség lehet például a sakkban vagy a japán gó-ban, vagy egyéb játékban, szakmában a teljesen kezdő és a „világbajnok” között? Ez a fenti gondolatmenetet alkalmazva meghatározható, ha veszünk egy teljesen kezdő játékost, aki éppen most tanulta meg a játék alapelemeit. Ezután megkeressük azt a játékost, aki nála éppen egy klasszissal, vagyis 75%-kal jobb. Utána ehhez a játékoshoz viszonyítva megkeressük azt, aki nála éppen egy klasszissal tart előrébb. Így eljutva a világbajnokig meghatározhatjuk, hogy a szóban forgó játékban vagy sportban hány klasszisnak megfelelő mélység, hány, tudásban jól elkülöníthető osztály létezik.
A sakk esetében egy gyakorlatias módszerrel is jó eredményt kaphatunk, hiszen itt mintegy 200 Élő-pont különbség jelent egy klassziskülönbséget. A kezdő játékos nagyjából 1300 pontos, a világbajnok 2900-hoz közeli (2014-es érték). Ez alapján a sakk mélysége hozzávetőlegesen 9 klasszisnyi.

250px-ChessSet
Hasonlóan gondolatmenet alapján a gó minősítéseket figyelembe véve a játék mélysége összesen körülbelül 13-15 klasszis. Nagy különbség található a sakk és a gó között.
Ugyanezen gondolatmenetet alkalmazva láthatjuk, hogy a jégkorong vagy a kosárlabda nagyobb mélységekkel rendelkező sport, mint a futball. Egy átlagos iskolai válogatott kezdő szintjét a világbajnok csapathoz viszonyítva sokkal több klasszisnyi különbség található a kosárlabdában, mint a fociban. A gyakorlatban ez úgy hangzik, hogy a világ tízedik legjobb csapatának több esélye van a világbajnok ellen a futballban, mint a kosárlabdában, hiszen előbbiben közelebb állnak egymáshoz tudásukban.
Elvileg le lehetne mérni az egyéni képességek mélységét is a csapatsportokban. Bár ez még nem történt meg a gyakorlatban, de becslések alapján az egyén szintjén már megszűnik a mélységkülönbség a foci és a kosárlabda között, mivel a két sport közötti különbség lényege a teljes játék struktúrájában rejtőzik. Vagyis az egész mindig több mint a részek összege.
A gó 13-15 klasszisnyi mélysége körülbelül ugyanannyi, mint az emberi intelligenciáé. (Tekintsünk el az intelligencia fogalmának pontos tisztázásától. Az intelligencia alatt értsünk gondolkodási, szellemi készséget, ami segít az életben eligazodni.)

IQ_distribution.svg
IQ eloszlás a populációban

Az IQ tesztek által mért eredményben akkor tekinthetünk egy embert egy klasszisnyival intelligensebbnek egy másiknál, ha 75% valószínűséggel jobb eredményt ér el. Így az intelligenciatesztek eredményei alapján megállapítható, hogy az intelligencia quociens az értelmi fogyatékos és a legintelligensebb személy közti távolság alapján szintén körülbelül 15 kategóriányi mélységű. Így értelmezve azt mondhatjuk, hogy a gó játék összetettebb, mint a sakk, s jobban kimeríti az emberi gondolkodás világhoz való viszonyát és látásmódját.

Forrás
Mérő L.(1997): Észjárások

Advertisements