Táplálkozási motivációk és vegetárizmus

Összefoglaló

A cikk célja az egyik, növekvőben lévő táplálkozási irányzat motivációinak bemutatása és a nemzetközi irányokhoz való kapcsolódásának szemléltetése. Egyben célja, hogy olyan, több évtizedes hazai hátrányokat is lefaragjon, ami a témát a tudományos publikációkban jellemzi. Egy lehetséges rendezéssel a vegetárizmusban a motívumokat három nagyobb csoportba oszthatjuk egészségi, erkölcsi-etikai, valamint identitás motiváció. Az egészségi motiváció magától értetődően megelőző vagy terápiás-rehabilitációs alapokon nyugszik: egy komoly betegség elkerülésére, vagy már meglévő baj normalizálására. Mindez a szervezeten belüli alrendszerek, pl. a szív- és keringési rendszer védelmében. Ez a motiváció az infraperszonális szinten hat. Az etikai motívum összetettebb jelenség, mint az egészségi. Itt a környezetvédelemmel kapcsolatos szupraindividuális motívumok (globális felmelegedés megelőzése, környezetszennyezés csökkentése, természeti források védelme, élővilág sokszínűségének védelme) mellett az életvédelem motívumaival (vadászat, állatkísérlete ellen fellépő értékrendszer) is találkozhatunk. Az identitás motivációja talán a legszélesebb körű lehetőségeket adja az összes között. Itt egyrészt a szociális modelltanulás vezetheti a vegetárizmus felé az egyént. A családi minták követése viszont mély elkötelezettség egy bizonyos táplálkozási stílus mellett. Továbbá az egyéni identitás, hovatartozás keresése is vezethet a vegetárizmus, vagy az egészségtudatos táplálkozás választásához.

Kulcsszavak: vegetárizmus – motívumok – egészség – etika – identitás

 

A táplálkozás motivációi

A táplálkozás motivációi több tőről fakadhatnak. A vegetárius táplálkozásban a nemzetközi összefoglalók alapján a motivációk lehetnek az egészség, etika, környezetvédelem, életvédelem, családi hagyomány, divat témakörével kapcsolatosak (Sabaté 2001, Akers 1993).

Az évek során felhalmozódott ismeretek e mozgatóerőket említik, melyekből három nagyobb rendszer bontakozik ki. Az alapvető egészségi motívum már önmagában egy fő motivációs faktort jelent. Az ember a saját testére való koncentráltságot mutat, különösen betegség és baleset esetén. Ez a motiváció maslowi értelemben hiány alapú, hiszen az egészség az alapja életünk többi részének, de nélküle minden csorbát szenved.

Az etika, a környezetvédelem és az életvédelem motívumai sok praktikus témára oszlanak. E három nagyobb csoportot mint erkölcsi motívum lehet kezelni – nem különítve el nagyon szorosan egymástól az erkölcsöt és az etikusságot. Ez a motívumcsoport sokkal inkább a csoport és a közösség dimenziójáról szól, összehasonlítva az előző, egészségi motivációval, mely alapvetően egyénen belüli szerveződés. Így az erkölcsi indíttatású vegetárizmust az egyénen túlmutató, az egyén fölötti nagyobb szerveződési szintekről szóló motivációnak tekintjük. Ha valaki azért lesz például vegetárius, mert így akarja támogatni a környezetszennyezés és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, láthatóan globálisan, egy nagy rendszerben gondolkodik.

A harmadik csoportba az egyénre ható lélektani tényezők tartoznak. Ezek szociálpszichológiai szempontból hatnak az egyénre. A szokások, a divat vagy éppen a családi hagyományok meghatározó kulturális erők az egyén életének alakításában. Egy adott család étkezési szokásai igen mélyen gyökereznek, melyeket sokszor nehéz bármerre is befolyásolni. A divat és a média ugyanígy sugallhat vagy akár diktálhat bizonyos értékeket a táplálkozásban is. E motivációs szintnél leginkább a személyiségben fellelhető értékek és szokások halmazáról van szó, melyek szorosan kapcsolódnak a személy identitásához.

A táplálkozás motivációiban így három szintet különböztethetünk meg. Ezek az infraperszonális, a perszonális és a szupraindividuális szint. Az infraperszonális szintnek feleltethető meg az egészségi motiváció. A perszonális szint az egyén szintje, mely az értékrendszerét takarja. A szupraindividuális szint a személy fölötti szerveződésekről szól, és az erkölcsi motívumkörrel kapcsolatos.

Colorfull

Egészség

A táplálkozási szokásokban bekövetkező változtatásokat leginkább egészségügyi okokra vezethetjük vissza. Például súlyos vesebetegség vagy infarktus után az ember természetes módon mélyebben átgondolja esélyeit az életben, életének értékét, és általában az élet sérülékenységét. A vegetárius táplálkozással a beteg az addig figyelmen kívül hagyott terheléseket, egészségügyi károsító hatásokat igyekszik csökkenteni az életében. Ha mindez sikeresen megtörténik, akkor általános szemlélet- és életmódváltás következik be, mely nem csak a táplálkozásra, hanem a dohányzásra és alkoholfogyasztásra is kiterjed. Ehhez sokszor kapcsolódik a mozgásra, rekreációra fordított idő mennyiségének növelése és az általános stressz-csökkentés. A háttérben egy olyan mentális attitűd változást sejthetünk, mely a munka, vagyon, teljesítmény értékrend csökkenését, és a humánus-szociális értékek előtérbe kerülését jelenti. Természetesen nem mindig ennyire nyilvánvaló módon történik az egészségtudatos táplálkozás előtérbe kerülése. Lehet, hogy csak megelőző jelleggel és fokozatosan épül be az egyén életvitelébe. Az is megesik, hogy csak időlegesen történik változás, majd a problémák csökkenésével az egészségtudatosság is alábbhagy, és visszatér a régi életvitel (Sabaté 2001).

Környezetvédelem, életvédelem, etika

Ha az élet törékenységét több oldalról is szemügyre vesszük, akkor a saját egészségünk védelmén túl az állatok és a környezet védelme is felmerül szempontként. Ezek a vegetárius táplálkozás erkölcsi háttértényezőiként is előfordulhatnak. A környezetvédelem kapcsán a vegetárizmus globális felmelegedést és környezetszennyezést csökkentő hatását szükséges megemlíteni. További környezetvédelmi motivációs irányok lehetnek a természeti források (energia, föld, víz) védelme is. Szintén környezetvédelmi kapcsolatú az élővilág sokszínűségének védelme. A diverzitás csökkenésének problémája valóban egyre nagyobb fejtörést okoz a szakembereknek (Sabaté 2001).

További faktor az életvédelem, mely az állatok – mint egyedek és mint fajok (lásd az előbb: az élővilág sokszínűsége) – védelmét hivatott szolgálni (Kenyon és Barker 1998). Ehhez a kérdéskörhöz nagyon közel áll a vallási előírások által közvetített értékrend. A szakemberek szerint az egyházak, vallások motiváló hatásának épp e területen szükséges felnőnie a feladathoz. A hívek számára olyan mozgatórugót kell adni, mely a tudatosság szűkebb (egyéni, vagy családi) köréből egy magasabb (társadalmi, vagy éppen globális) szintre emeli. XVI. Benedek pápa 2007-es karácsonyi úrangyali imájában többek között a környezeti egyensúly felbomlására és a békére is felhívta a figyelmet (www.radiovaticana.org).

child-messy-8207Az identitás és a divat mint motiváció

A vegetárius táplálkozás alkalmazásában jelen van a „felszínesebb”, utánzáson alapuló motiváció is. Ha egy híres színész, médiaszemélyiség így táplálkozik, akkor szimpatizánsai számára követendő lehet az étrendje is. Az ilyen táplálkozási fordulat természetesen felületesebb, mint az egészségügyi és etikai megfontolás, és inkább külső kontroll jellemezheti. De ezek együttes, kevert előfordulása a legvalószínűbb.

Egy ismert médiaszemélyiség élete sok tekintetben a nagyközönség előtt zajlik. Ha egy ilyen személy táplálkozásában is divatot tud teremteni, akkor százak, sőt sok ezer ember építheti be a mindennapjaiba ugyanazokat az étkezési szokásokat. Nem csoda, hogy a karcsúsító joghurtot, a növényi főzőolajokat, vagy éppen a müzlit ismert sportolókkal és tévés személyekkel akarják eladni. Ugyanígy a fogyás eladásában nagy szerepet kap a táplálkozás – legyen ez a folyamat Béres Alexandra vagy Schorbert Norbi irányításával.

Vegetárius hírességekkel nemzetközi és hazai berkekben is jócskán találkozhatunk. Néhány magyar híresség, akik növényi alapú táplálkozást folytatnak:

Pitti Katalin – énekesnő

Bódi Sylvi – modell

Lukács László – énekes, Tankcsapda

Németh Kristóf – színész

Révész Sándor – énekes, Piramis

Schirilla György, ifj.

Schirilla György (1939-1999)

 

A következőkben néhány nemzetközileg ismert vegetárius hírességet sorolunk fel.

Orvosok

Rüdiger Dahlke, Carl Gustav Jung, John H. Kellogg, Ronald D. Laing, Benjamin Spock.

Média személyiségek, művészek

Paul McCartney, Prince, Alec Baldwin, Cameron Diaz, Clint Eastwood, Gwyneth Paltrow, Richard Gere, Bob Dylan, Dustin Hoffman

Sportolók

Martina Navratilova, Edwin Moses, Thomas Hellriegel, Carl Lewis

Nobel-díjasok

Rabindranath Tagore 1913. Irodalmi, Albert Einstein 1921. Fizikai, George Bernard Shaw 1925. Irodalmi, Albert Schweitzer 1952. Béke, Linus Pauling 1954. Kémiai és 1962. Béke, Aung San Suu Kyi 1991. Béke, V. S. Naipaul 2001. Irodalmi, JM Coetzee 2003. Irodalmi

Kiváló tudósok és feltalálók

Sir Isaac Newton, John Ray, Leonardo Da Vinci, Benjamin Franklin, Thomas Edison, Nikola Tesla, Jane Goodall, Steve Jobs, Charles Darwin, Henry Ford

 

Miután oldalakon keresztül lehetne sorolni a vegetárius hírességeket, látható, hogy az átlagember könnyen találkozhat ilyen példával a médiában. A híres személyiségek holdudvarhatásként könnyen elérhetik, illetve könnyen kialakul, hogy a szimpatizánsaik a táplálkozási szokásaikat is vonzónak tartsák. A médián keresztül létrejövő – az esetek nagy többségében egyoldalú – szimpátia nem olyan meghatározó az ember életében, hogy mindenáron kövesse az ideál táplálkozási szokásait is. Így egy nem nagy szilárdságú vegetárius motivációt kelthet a híresség. Az ilyen motiváció aztán vagy megszilárdul az idők folyamán, vagy fellazul és megszűnik.

Az identitás és a divat alapú motívum tanuláselméleti háttere a Bandura (Bandura, A., Walters, R. H. (1963) in Szakács-Kulcsár 1995) által leírt obszervációs tanulás. Ennek a szociális tanulásnak a követett modell szubjektív „értékessége” és média adta súlya lesz a megerősítő.

Az is előfordul, hogy a média által prezentált filmsztárok az aktuális testideált jelenítik meg, és így viszik félre az átlag testalkattal átlag életet folytató híveiket. A Twiggie korszak után a Barbie-vékony modellek és filmsztárok alkata sokszor szubklinikai anorexia formát mutat, és az ilyen modellkövetés kifejezetten káros lehet mind az énképre, mind az önbizalomra, mind az általános életvitelre. A súlykontrollra használt vegetárizmus könnyebben átcsúszik táplálkozási betegségbe, mint a vegyes táplálkozás (Schubert és Leupold 2001).

A modellkövetés sokkal mélyebb motívumot is szolgáltathat a divat mellett. A családi modellek tudattalan felépülése a táplálkozásban is érvényesül. Az anyatejjel szívjuk magunkba, hogy mely ételek az élvezetesek és értékesek számunkra. Ezek annyira mélyen léteznek a személyiségben, hogy egy hosszabb külföldi tartózkodás után minden sejtünk felfrissül a hazai, magyaros ízektől. Kérdés, hogy a kialakult nemzeti vagy családi hagyományok hosszútávon egészségesek és éltetőek-e, továbbá a környezettel egyensúlyt tartanak-e?

Lehetséges, hogy valaki olyan családban nő fel, ahol születésétől kezdve vegetáriusan táplálkozik. Az ilyen helyzetben az egyén számára természetes, hogy a táplálkozásában és a vásárlásai során vegetárius termékeket választ. Az első generációs vegetárius szülőket követő utódoknál már csodálkoznak a gyerekek, amikor megtudják, hogy még volt idő, hogy a szüleik ettek húst. Ez a természetesen átadódó minta, amit bármilyen táplálkozási formával már a kezdetektől plántálunk az utódainkba. Ezért nagy jelentőségű a szülők szerepe a kezdeti ízlés kialakításában, mellyel a későbbi életminőséget is nagyban befolyásolják.

Összességében láthatjuk, hogy az identitásunk több szinten szerveződik. A legmélyebb, és alig megkérdőjelezhető szinten olyan családi értékek találhatóak, melyek leggyakrabban egy életen keresztül alapul szolgálnak. Ilyen a gyermekkorban folytatott táplálkozási minta is, mely mélyen az egyénbe rögzül. Felületesebb folyamat az azonosulás, mely egy értékmutató modell követését jelenti. Ez lehet hosszabb vagy rövidebb időszak, attól függően, hogy a közös érték meddig áll fenn, és meddig nyer megerősítést. A legfelszínesebb értékátvételt a divat kapcsán is megjelenő utánzás jelenti. Az utánzás felületes, külsőségeken alapuló, és következésképpen könnyen megváltozó viselkedést eredményez.

Ezen identitásbeli mélységek között előfordulnak átmenetek. Ha a média szerepét tekintjük, például a 100 évvel ezelőtti magyar konyha nem összehasonlítható a mai magyar konyhával. Mi okozhatta a táplálkozásban az egyre jobban a jóléti felé tolódó trendet a magyar konyhában? Az okok között idejétmúlt tudományos mítoszokat (mint a fehérjekérdés), az erős gazdasági hátterű hús- és tejipari lobbit, valamint a média közvetítő szerepét lehet kiemelni. E folyamat során egyre szélesebb körben terjedt el a jóléti társadalmakra jellemző luxusfogyasztás (zsír- és szénhidrát gazdag, állati fehérjékben domináns). A média az a csatorna, ami kitartóan közvetíti ezeket az értékeket is, melyek 1-2 generáció alatt könnyen megváltoztathatják az eredeti családi főzési-táplálkozási szokásokat.

Akadályok a vegetárius táplálkozással kapcsolatban

A vegetárius táplálkozási szokások megváltoztatása és megszilárdulása ellen ható erők – mindenféle motivációs háttér esetében – változatosak. A lehetséges felmerülő akadályok az étrendváltáskor:

  • a hús szeretete (Kenyon és Barker 1998, Lea és Worsley 2003). Breen és munkatársai (2006) pedig a húspreferenciát genetikusan meghatározottnak, míg a gyümölcsök és zöldségek választását családi hagyományokhoz kötődőnek találták.
  • a családi szokások konzerváló hatása (különösen a nőknél)
  • főleg az idősebbek körében az az attitűd, mely szerint a hús szükséges része a tápláléknak (a már beállt szokások, attitűdök miatt)
  • az ár, az íz és a kényelmi szempontok – mindezek nagyban befolyásolják, hogy milyen táplálékot vásárolunk (Kenyon és Barker 1998).

A már kialakult új táplálkozási szokások fenntartását pozitívan befolyásoló tényezők:

  • személyes faktorok (belső hiedelmek, képességek és szokások, testi visszajelzések)
  • szociális háló (vegetárius barátok, valamint hivatalos csoportok: vegetárius, állatvédő, környezetvédő, egészségvédő)
  • hozzáférhetőség (a boltokban és éttermekben megfelelő és bővülő kínálat van növényi alapú élelmiszerekből).

A növényi alapú táplálkozás nyugaton nemcsak elfogadott, hanem sokan tisztelik is a követőit. A következő attitűdökkel találkozhatunk a vegetárizmussal kapcsolatban a nyugati országokban (Lea és Worsley 2003):

  • egészséges (főleg a vegetáriusok szemléletmódjában dominál)
  • a hús nem szükséges része a tápláléknak
  • a táplálkozási szokások átállítása bonyolult. A vegyes táplálkozást folytatók reálisabbnak tartják a fogyasztott hús mennyiségének csökkentését az étrendjükben, mint annak teljes elhagyását.
  • a vegetárizmus általában olcsóbb, mint a vegyes táplálkozás.

Mindezen motivációkat átszövi a saját testhez fűződő attitűd, mely az énkép meghatározó része (Marton 1970). A test alakjának befolyásolását pedig külön iparágak végzik – a fitnesztől a plasztikai sebészeten keresztül a divatig.

Utoljára meg kell említenünk a táplálkozás identitást megnyilvánító hatását is. A hazai és nemzetközi kutatások fókuszába került táplálkozászavarok az elmúlt 25-30 évben foglalkoznak intenzíven a témával. Az anorexia nervosás betegek étel elutasítása olyan önállósági törekvést takar, mely a családtól, szülőtől leválni akaró személyt jellemzi. Az anorexiás ezen a vegetatív szinten nyilvánítja meg a Freud (1995) által is ismertetett kizárásos orális típust, aki nem hajlandó bevenni, amit vele meg akarnak etetni. Ugyanígy a táplálkozás megváltoztatása lehet egy üzenet a családtagok számára, hogy nem akarnak „egy tálból cseresznyézni” velük. A háttérben meghúzódó további, valószínűleg tudattalan dinamika már egyedi elbírálást kíván.

Mindezek a segítő foglalkozások körében dolgozó szakemberek szempontjából leginkább a táplálkozási zavarral érintettek pszichoterápiás és orvosi kezelésének szükségességét mutatják. A táplálkozászavarok esetében felmerülő probléma komplex intervenciót igényel. A gyakorlatban a szociális munkásokra vagy szakgondozókra háruló felelősség ilyen téren jelentéktelen.

Nemzetközi trendek

A vegetárius táplálkozás az elmúlt évtizedekben jelentős kutatási irányokat indított el. Az egészség volt a központi kérdéskör az 1940-1990 időszakban.

Még az 1940-es évek végén kezdődtek azok a kutatások, melyek a vér zsírszintjével, kiemelten a koleszterinnel foglalkoznak. A szakmai közvélemény ekkor döbbent rá, hogy az állati eredetű táplálék tartalmaz koleszterolt, míg a növényi nem. A koleszterol (pontosabban az LDL-koleszterol) és a trigliceridek magas szintjének egészségügyi következményei (érelmeszesedés, infarktus) pedig nyilvánvalóvá váltak mindenkinek. Az egészséges táplálkozás kutatása immár nem a fehérjékről és azok szükséges mennyiségéről szólt, hanem a zsírokról, zsírprofilokról, telített és telítetlen zsírsavakról.

Az 1950-es évek második felében kimutatták, hogy a táplálékkal bevitt rostmennyiség és a vér koleszterol szintje között fordított az összefüggés. Ez újabb „szenzáció” volt a táplálkozástudományban. Felértékelődtek a növények, amik rostokban dúsak és koleszterinben szegények, míg az állati eredetű táplálékok rostszegények és koleszterinben bővelkedhetnek. A tudományos kutatás újabb mérföldköve az élelmi rostok lettek. Ennek megfelelően a vegetáriusokat folyamatosan vizsgálatokkal „zaklatták” a kutatók.

Szintén az ’50-es években kezdődött a több tízezer főt érintő, Hetedik Napi Adventistákkal folytatott átfogó vizsgálat az USA-ban, melyben a nagyrészt vegetárius és nem dohányzó adventisták, és dohányosok egészségi állapotát vetették össze. Az eredmény: az adventisták hosszabb és sokkal magasabb egészségi színvonalú életet éltek, mint a dohányos kontrollcsoport tagjai. Alig volt a körükben tüdőrák, infarktus, cukorbetegség, stb.

Az élelmiszerekben található adalékanyagok problematikája az 1970-80-as időszakban uralta a táplálkozástudományt (Schoenthaler 1983, 1986). Az eredmények ellenére az egészséget szem előtt tartó, megnyugtató törvényi szabályzást nem sikerült bevezetni.

A legújabb kutatások szintén a növényi táplálékok előnyeiről szólnak. A fitokemikáliák és antioxidánsok mint új vegyületek a tudományos kutatás fókuszába kerültek. Az elmúlt 20 évben ez a legerősebb kutatási trend (Sabaté 2001).

Szintén az 1990-es években jelent meg a környezetvédelem témája a vegetárizmussal kapcsolatban. Itt az állattartás közvetett következményeként a kibocsátott metán mint üvegházhatást fokozó gáz, valamint a talaj és a vizek szennyezése áll a fókuszban (Jaeger és mtsai 1999).

A jövőben kiaknázható területek az alkalmazott tudományokban lehetnek. Itt a sport és a teljesítmény fokozás, továbbá a gyógyításban (dietetika és pszichológia kapcsolata) merül fel lehetőség. Egy teljes könyvet kitevő összefoglaló szól a mentális betegségek és a táplálkozás kapcsolatáról komolyan megalapozott tudományos háttérrel (Null 2000). Az egészség kapcsán néhány populáris film (Spurlock: Super Size Me, Cross-Engfehr: Kövér, beteg és majdnem halott, és Jamie Oliver filmjei) felhívta a figyelmet a gyorséttermi hálózatok rendszeres használatából adódó veszélyekre.

A környezettudatosság leginkább szociológia, politika és közgazdasági/gazdasági szempontból lehet érdekes a továbbiakban.

Sajnos a témához kapcsolódó hazai kutatási, publikációs és alkalmazási irányok nincsenek tudományosan minősíthető színvonalon, holott a jövőbeli kutatási lehetőségek rengeteg előnyt hozhatnának mind az egyéni egészség, mind a nemzetgazdaság szintjén.

 

Abstract

The aim of the paper is to show the motivations and international connections one of the growing trends of nourishment. At the same time it aims to reduce those national handicaps that characterize the publications of the topic. A potential organizational way for bigger groups of vegetarian motives are the topics of health, moral and ethics, and identity. Health motivation evidently based on therapy and rehabilitation to avoid a serious illness or to normalize an existing problem. All of this is for the protection of the subsystems of the body like cardiovascular system. This motivation effects on the infrapersonal level. Ethical motive is more complex than the health. We can meet here beside the supraindividual motives of environmental protection (like preventing global warming, reducing pollution, protection of natural resources and biodiversity) the motives of protecting life (like values protesting against hunting, animal research) The motivation of identity might be the most widespread among all of them. Within this the social learning can lead the individual towards vegetarianism. However the following of the family patterns is a deep identification to a certain type of nourishment. Moreover the searching of the personnel identity can lead to the choice of vegetarianism or health conscious nourishment.

Key words: vegetarianism – motives – health – ethic – identity

 

Irodalom

  1. Akers, K. (1993): Vegetarian Sourcebook. Denver, Vegetarian Press.
  2. Bandura, A., Walters, R. H. (1963): A személyiségfejlődés szakaszai. In: Szakács F., Kulcsár Zs. (Szerk.) Személyiséglélektani szöveggyűjtemény. Budapest, Gondolat, 514-529.
  3. Breen, F. M., Plomin, R. and Wardle, J. (2006): Heritability of food preferences in young children. Physiology and Behaviour, 88(4–5):443-447.
  4. Freud S. (1995): A szexuális élet pszichológiája IV. Budapest, Cserépfalvi.
  5. Jaeger, J.W., Carlson, I.H., Porter, W.P. (1999): Endocrine, immune, and behavioral effects of aldicarb (carbamate), atrazine (triazine) and nitrate (fertilizer) mixtures at groundwater concentrations. Toxicology & Industrial Health, 15(1-2):133-151.
  6. Kenyon P.M., Barker M.E. (1998): Attitudes towards meat-eating in vegetarian and non-vegetarian teenage girls in England – an ethnographic approach. Appetite 30(2):185-198.
  7. Lea E., Worsley A. (2003) Benefits and barriers to the consumption of a vegetarian diet in Australia. Public Health Nutrition 6(5):505-511.
  8. Marton L. Magda (1970): Tanulás, vizuális-poszturális testmodell és a tudat kialakulása. Magyar Pszichológiai Szemle, 27:182-199.
  9. Null, G. (2000): The Food-Mood-Body Connection. New York, SevenStories
  10. Sabaté, J. szerk. (2001): Vegetarian Nutrition. Boca Raton, CRC Press
  11. Schoenthaler, S.J. (1983): Diet and Crime: An Empirical Examination of the Value of Nutrition in the Control and Treatment of Incarcerated Juvenile Offenders. International Journal of Biosocial and Medical Research 4(1):25-39. In: Robbins, J. (1996): Reclaiming Our Helath. California. H J Kramer, 172.
  12. Schoenthaler, S.J., Doraz, W.E., Wakefield, J.A. (1986): The impact of a low food additive and sucrose diet on academic performance on 803 New York city public schools. International Journal of Biosocial and Medical Research 8(2):185-95. In: Robbins, J. (1996): Reclaiming Our Helath. California. H J Kramer, 173.
  13. Schubert R., Leupold M. (2001): Advantages and disadvantages of vegetarian diets. Ernahrungs-Umschau 48(3):96-103.

 Internet

www.radiovaticana.org XVI. Benedek pápa karácsonyi üzenete, 2007.

Filmek

Spurlock M. (2004): Super Size Me. The Con Productions, USA

Cross, J., Engfehr, K., (2010): Fat, Sick and Nearly Dead. Joe-Cross Film, Ausztrália

 

Kökény Tibor

Advertisements