A táplálkozástudományi kutatások mai állása szerint hiába próbálunk egészségesen táplálkozni, például sok zöldséget és gyümölcsöt enni, táplálékkiegészítők nélkül nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat és vitaminokat. Az okokat és a tüneteket kerestük meg.

Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a nőké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tőlünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. Az egészségre káros hatások megközelítően 43 százaléka az életmódból ered. A többi kár genetikai eredetű (27 százalék), továbbá környezeti ártalmakra (19 százalék) és az egészségügyi ellátás hiányosságaira vezethető vissza (11 százalék). Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között.

Dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet ökológiai tanszékének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a környezetszennyezés hatására hogyan romlott talajaink minősége, és ennek következtében milyen káros hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket.

A magyar talajok legalább felében erős savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eső, a nagyarányú műtrágyázás, a kommunális szennyezésből, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények már nem képesek elegendő ásványi anyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, lehet, hogy jóllakik, de minőségileg éhezik.

Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. A karotin 50 százalékkal, az E-vitamin 60 százalékkal, a B12 vitamin pedig 90 százalékkal csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva a zöldségek és a gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma mintegy hetven–nyolcvan százalékkal zuhant le. A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 mg volt, most ugyanez az érték mindössze 1 mg. A brokkoli kalciumtartalma 100 mg-ról 35-re esett vissza.

Mivel a talajból kimosódtak a kalcium-, magnézium-, vas-, mangán- és réztartalékok (1966–1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya vastartalma 50%-ra csökkent) a növényekben, ennek következtében az állatokban sincsen elegendő ásványianyag.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A hazai adatok azt mutatják, hogy Észak- és Nyugat-Magyarországon, az Alföld északkeleti vidékein és a Dunántúl délnyugati tájain, ahol a talaj nagyon erősen elsavanyodott, kétszer annyi a csontritkulásos beteg, mint a jobb helyzetben lévő közép-magyarországi területeken. Szinte ugyanez érvényes a daganatos betegségek országos előfordulására a 30–64 éves férfiak körében.

A korábban említett tények miatt az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok, vitaminok és ásványianyagok kellő mennyiségben történő bevitelének módját – jelenlegi tudományos ismereteink szerint – a különféle tabletták, kapszulák, tömény tápanyagtartalmú „csokoládészeletek”, ital- és levesporok jelentik.

Tünetek

A tápanyaghiány azt jelenti, hogy a bevitt táplálék mennyisége elegendő ugyan, de a hasznosanyag-tartalma minimális. Ezt minőségi éhezésnek hívják a szakemberek, mely mindannyiunkat érint. Olyan, mintha egy ceruzaelemmel akarnánk működtetni az elektromos sütőnket. Aki már délután négy órakor fáradt, vagy csak tíz-húsz percig tud folyamatosan koncentrálni, majd utána kávéznia kell, kezdjen el táplálék-kiegészítőket szedni, és akkor jön rá, hogy mi a szervezet normális teljesítőképessége.

Amióta bebizonyosodott, hogy szoros összefüggés van a koszorúér betegségek és a magas koleszterin szint között, azóta sok orvos csuklóból felírja a koleszterincsökkentő gyógyszereket az ötven év feletti embernek, holott a magas szint nagy részben nem a koleszterinben gazdag táplálkozás következménye, hanem a vitamin-, ásványianyag- és nyomelemhiányé. A koleszterin háromnegyedét ugyanis a szervezet maga termeli. Tehát sok esetben nem igaz, hogy a magas koleszterinszintet diétával csökkenteni lehet.

A szervezet koleszterinből készíti a D-vitamint, amely alapanyaga a férfi és női nemi hormonoknak, ezek állítólag a fiatalságért is felelnek. A koleszterinből készülnek olyan mellékvesehormonok is, melyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet reagálni tudjon a stresszhelyzetekre. A szabályozóanyagok a vitaminok, az ásványi anyagok és a nyomelemek. Intenzív szellemi munka során az idegrendszer akár száz milligramm B1-vitamint is elfogyaszthat néhány óra alatt. Ugyanakkor jobb esetben napi tíz-húsz milligrammot fogyasztunk naponta. B1-vitamin hiányában azután az ember messze a lehetséges szellemi teljesítőképessége alatt teljesít. Szétszórt, szórakozott, növekedik a reakcióideje.

A dietetikusok szerint egy ebédnek levesből, előételből, főételből és desszertből kellene állnia, ezzel megvan a mennyiség, majd jöhet a minőség, a táplálék-kiegészítők, vagyis személyre szabottan összeállított tabletta, hogy pótolja az élelmiszerekből eltűnt vitaminokat és ásványi anyagokat. Ha természetes úton szeretnénk táplálék-kiegészítőket szedni, ajánlott propoliszból, virágporból, algából és bio módon termesztett növényekből kivont szereket beszerezni.

Táplálkozás és IQ

Popper Péter a ’70-es években Indiában végzett vizsgálatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt. Többek között intelligencia-hányados (IQ) teszteket töltetett ki gyerekekkel. Egy tesztfelvétel során Poppert telefonhoz hívták. Amikor visszajött, látta, hogy az egyik kisfiú jól megoldotta a feladatot, holott korábban a határidőn belül nem születtek helyes válaszai. Ettől kezdve hagyta, hogy határidő nélkül töltsék ki a teszteket. Így sokkal több helyes megoldás született. (Tudni kell, hogy az IQ tesztek legtöbb feladatát megadott időn belül kell teljesíteni.)

Arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekek nem buták, hanem lassúak. Felmerült, hogy talán a szegényes táplálkozás miatt lassúak, ezért elkezdték jól táplálni a gyerekeket, így a megfelelő tápanyagbevitel következtében az IQ-juk 15 százalékpontot javult három hónap alatt – mely elképesztő eredmény.

A mai nyugati társadalmakban viszont a túlfogyasztás dominál, mely elhízást és szellemi tompaságot okoz. Magunk is érezhetjük, hogy lassabban forog az „észkerék”, ha egy nagy lakoma után vagyunk. A folyamatos energiafelesleget teherként cipeljük magunkkal, ez lassítja testünket-elménket, és kóros is lehet.

A gyorsétkezdék az emésztőrendszer gyilkosai. Egy amerikai kutatás eredménye szerint a stresszes életmódot folytató gyerekek között sokkal többen fogyasztanak rendszeresen gyorsételeket. Az ő figyelmük szétszórt, nyugtalanok, iskolai eredményeik pedig gyengébbek.

A gyorsételek meggátolják a telítődés érzékelését, a szervezet alacsony hatásfokon tudja hasznosítani az amúgy is kétes tartalmú ételeket. Az ilyen ételek tele vannak ízfokozókkal, állományjavítókkal, és egyéb mesterséges anyagokkal. Ezzel szemben a megterített asztalnál elköltött ebéd ritmust és harmóniát ad az életnek, jó energiát a testnek, és megelégedettséget a léleknek.

Egy amerikai iskolában 4×1 éven keresztül csak olyan élelmiszereket adtak a gyerekeknek a menzán és a büfében, melyek az E-számú adalékanyagok bizonyos tartományától mentesek voltak . A kísérlet végén az iskolai osztályzatok 20%-kal javultak, a felzárkóztatóra járók száma 60%-kal csökkent, és a gyerekek IQ-ja átlagosan 8%-kal nőtt. Utóbbi óriási ugrás, mivel az IQ klasszikus értelmezése szerint a gyermekkorban kialakult érték nem nő az életkorral.

Kökény Tibor

Advertisements